Nemzetgyűlési irományok, 1920. VIII. kötet • 190-254., XLVI-XLVIII. sz.

Irományszámok - 1920-190. Törvényjavaslat a fegyveradóról és a vadászati adóról szóló 1883. évi XXIII. t.-cikk némely rendelkezésének módosításáról

190. szám. 3 7. §. Az 1883. évi XXIII.. t.-cikk 41. §-a helyébe lép : Azok, akik a jelen törvény rendelkezéseit megsértik, jövedéki kihágást illetőleg adócsalást követnek el, amely pénzbüntetéssel, illetőleg az államkincstár megkárosítására irányuló bűntettekről ós vétségekről (adócsalásról) szóló 1920. évi XXKII. t.-cikk rendelkezései szerint büntettettnek. 8. §. Az 1883. évi XXIII. t.-cikk 42. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: 1. Jövedéki kihágást követ el: a) az, aki vadászati jegygyei bír, azt azonban a 39. §-ban említetteknek felszólítására nem mutatja elő, b) az, aki a 39. §-ban említettek felszólítására a vadászattal nem hagy fel azonnal, nekik sem nevét, sem lakását nem mondja meg, nem ad zálogot, vagy a felszólítót nem akarja a legközelebbi község elöljáróságához követni, vagy a felszólítónak hamis nevet vagy lakást mond be; c) az, aki saját nevére szóló vadászati jegyét használatra másnak adja át; d) az, aki meghamisított vadászati jegy használata mellett vadászik, e) az, aki anélkül, hogy vadászati jegye volna, vadászik, vagy aki másnak nevére szóló, vagy tudva olyan vadászati jegy használatával vadászik, amelynek érvényessége megszűnt; f) az, aki adóköteles fegyverét az adó alól elvonja, eltitkolja, vagy aki adómentesnek nyilvánított lőfegyvert vadászatra használ. 2. Adócsalást követ el: az, aki a fegyveradó, vagy a vadászati adó tárgyában a hatósághoz intézett bejelentésében vagy beadványában — ide értve a jogorvoslatokat is -— vagy a hatóság részéről hozzá intézett kérdésre adott válaszában abból a célból, hogy adóját a hatóság a törvényesnél kisebb mértékben állapítsa meg, vagy hogy adóját a törvényesnél kisebb összegben fizesse be, tudva valótlan tényt állít, vagy az adó helyes megállapítására alkalmas ténykörülményt szándékosan elhallgat. 9. §. Az 1883. évi XXIII. t.-cikk 43. §-a helyébe lép : 1. Jövedéki kihágás esetében a pénzbüntetés a beszámítás mérvéhez képest terjedhet: a) a 42. §. a) pontja alatt említett esetekben 100 K-tól 1.000 K-ig, h) a 42. §. b) ós c) pontja alatt említett esetekben 500 K-tól 5.000 K-ig, c) a 42. §. d) ós e) pontjában említett esetekben 1.000 K-tól 10.000 K-ig, d) a 42. §. /) pontjában említett esetekben az adó alól elvont, eltitkolt vagy vadászatra jogtalanul használt minden darab fegyver után 2.000 K-tól 5.000 K-ig. Adócsalás esetében az 1920. évi XXXII. t.-cikk szerint járó szabadságvesztés büntetésén felül minden esetben kiszabandó pénzbüntetés a veszélyeztetett adóösszegnek ötszörösétől tízszereséig terjedhet.