Nemzetgyűlési irományok, 1920. VIII. kötet • 190-254., XLVI-XLVIII. sz.

Irományszámok - 1920-197. Törvényjavaslat a betétek, a folyószámlakövetelések és a természetben elkülönítve őrzött készpénzletétek, továbbá a belföldi részvények és szövetkezeti üzletrészek, a külföldi pénznemek és a külföldi értékpapirok vagyonváltságáról

106 197. szám. helyességének ellenőrzése, hogy az elkövetett hibák helyrehozhatók legyenek pót ki vet és útján. A 12—14, §-oMoz. A közterhet megállapító jogszabály alkotása egy úttal, büntetőjogi oltalmat is kíván. Fontos érdekek fűződnek a vagyonváltság teljes végrehajtásához és aki a mai súlyos helyzetben hazáját cserben hagyja, azt méltóan kell büntetni, A büntetésre érett cselekmények súlyához igazodik a megtorlás külön­böző mértéke. A 12. §-ban adócsalást állapítok meg azokkal szemben, akik a legsúlyosabban veszélyeztetik a vagyonváltságot és akik által elkövetett cselekményeknél nyilvánvalóan kifejezésre jut az adócsalás kriminalisztikus természete. A 13. és 14. §-ban pedig közigazgatási úton megtorlandó cselekmények tény álladókat javaslom megállapítani az előző szakaszokban lefektetett, államérdekek büntetőjogi oltalmazása végett. Igen nagyok a fenyegetett államérdekek és viszonylag csekély a büntetőjogi megtorlás súlya. Bizom azonban abban, hogy józan belátás, állampolgári kötelesség­tudás és erélyes ellenőrzés a kilátásba helyezett büntető megtorlásokkal együtt biztosítani fogják a pénzügyi eredményt és általa az állam pénzügyi és gazdasági megújhodását A 15. §-hoz. A vagyonváltság beszolgáltatása után a zárolás jelentőségét és célját veszíti. A 16. §-hoz. A részvénytársaságokban jut kifejezésre a modern gazdasági élet tőke­koncentrációja, ezért a vagyon váltságba való bevonásra nyilvánvalóan alkalmasak. A vagyonváltság rendszerének objektiv, tárgyi természetéből folyik, hogy ott keresem meg a vagyonváltságot, ahol a legkönnyebben és a leg­rövidebb úton jutok hozzá. A részvénytársaságot vonom vagyonváltság alá és ezzel a részvényest is bevontam e közszolgáltatásba. A lerovás legegyszerűbb formája pedig az, hogy a vállalattól váltság­részvényt kérek oly módon, hogy kötelezem, hogy 15°/o-kal szállítsa le alap­tőkéjét és nyomban emelje fel új részvények kibocsátásával eddigi nagyságára és az így keletkező új részvényeket szolgáltassa be. Ezzel a részvénytársa­sági vagyont teljes egészében minden tartalékával együtt utolérem. A válla­latra ez nem jelent súlyos gazdasági megrázkódást, ezt a gazdasági élet természetes fejlődése hamarosan helyre hozza. Alternative azonban lehetővé teszem az alaptőke leszállításának a mellő zését, ha a vállalat kellő tartalékokkal rendelkezik. Ilyenkor az alaptőkét 15°/o-kal felemeli ós az alaptőke felemelése útján keletkező részvényeket szol­gáltatja be vagyonváltság címén. Ezzel alkalmazkodom a vállalatok külön­böző gazdasági erejéhez és szerkezetéhez. A forduló nap 1921. március 1-je, az ezen a napon mutatkozó részvény­tőke számbavételével történik a váltságrészvények számának megállapítása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom