Nemzetgyűlési irományok, 1920. VIII. kötet • 190-254., XLVI-XLVIII. sz.

Irományszámok - 1920-197. Törvényjavaslat a betétek, a folyószámlakövetelések és a természetben elkülönítve őrzött készpénzletétek, továbbá a belföldi részvények és szövetkezeti üzletrészek, a külföldi pénznemek és a külföldi értékpapirok vagyonváltságáról

197. szám. 95 kerül, a Pénzügyi Tanács meghallgatásával rendelettel megtehesse mind­azokat az intézkedéseket; amelyek a jelen törvénynek ezen a területen való életbeléptetésére ós végrehajtására szükségesek. 52. g. A pénzügyminiszter felhatalmaztatok, hogy a külföldi államokkal való megegyezés alapján vagy pedig a külföldi államokkal való megegyezés hiányában a külföldi államok polgáraival, vagy a külföldön szókhelylyel biró (külföldről igazgatott) jogi személyekkel és vagyonösszeségekkel szemben a Pénzügyi Tanács előzetes meghallgatása után a jelen törvénytől eltérő rendel­kezéseket tehessen. Erről minden esetben a nemzetgyűlésnek utólag jelentést kell tenni. 53. §, A vagyonváltságról szóló törvényekben a vagyonváltságkötelezettre meg­állapított kötelezettségek a kezelése vagy rendelkezése alatt álló vagyon tekin­tetében a törvényes képviselőt, vagyonkezelőt ós a végrendeleti végrehajtót is terhelik. Az ellen, aki más tulajdonát képező vagyont megbízás alapján vagy hivatásából folyólag kezel, magánjogi követelést nem lehet érvényesíteni azon az alapon, fyogy a kezelt vagyont zárolás, illetőleg vagyonváltság alá vonták. 54. §. Adócsalás miatt a jelen törvény értelmében mellékbüntetésként minden esetben kiszabandó pénzbüntetés a veszélyeztetett összegnek egyszeresétől ötszörösóig terjedhet. Ha a veszélyeztetett váltságösszeget nem lehet meg­állapítani, a pénzbüntetés 10.000 K-tól 1,000.000 K-ig terjedhet. Ha az adócsalást az elítélt, mint valamely vállalatnak (részvénytársa­ságnak, szövetkezetnek stb.) alkalmazottja — ideértve az igazgatósági és a felügyelő-bizottsági tagokat is — követte el ós az adócsalás miatt mellék­büntetésként kiszabott pénzbüntetést tőle behajtani nem lehet, a megállapított összeget az illető vállalattól (részvénytársaságtól, szövetkezettől stb.) kell behajtani. Ha a pénzbüntetést egészben vagy részben behajtani egyáltalában nem lehet, azt az elítélt ellen szabadságvesztósbüntetósre kell átváltoztatni. Az ily szabadságvesztósbüntetés időtartamát az 1920 : XXXII. t.-c. 7. §-ának meg­felelően az ítéletben kell megállapítani. 55. §. A jelen törvényben megállapított pénzbírságot — amely szabadságvesz­tésbüntetósre át nem változtatható — elsőfokon a pénzügyigazgatóság (adó­felügyelő) szabja ki; határozata ellen közlésétől számított 15 nap alatt a pénzügyminiszterhez van felebbezésnek helye.

Next

/
Oldalképek
Tartalom