Nemzetgyűlési irományok, 1920. VII. kötet • 157-189., XXXVIII-XLV. sz.

Irományszámok - 1920-158. A földmívelésügyi, igazságügyi, közigazgatási és pénzügyi bizottság együttes jelentése "a földbirtok helyes megoszlását szabályozó rendelkezésekről" szóló 121. számú törvényjavaslat tárgyában

168. szám. 47 két szakértő póttagját az ingatlan fekvése szerint illetékes vármegyei mező­gazdasági bizottság gazdasági szakértők sorából titkos szavazással éven­ként választja. Ha a megválasztás záros határidőn belül meg nem történik, vagy a megválasztott szakértő kellő időben rendelkezésre nem áll, a hiányzó tagot a vegyes bíróság elnöke nevezi meg. A vegyes bíróság határozata ellen közlésétől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a ín. kir. Kúriához. A Kúria vegyes tanácsa végérvé­nyesen dönt. A vegyes tanácsnak elnökét,, helyettes elnökét, két bírói rendes ós két bírói póttagját a Kúria a kebelébe tartozó ítélőbírák közül, két szak­értő rendes és két szakértő póttagja közül az egyiket az Országos Földbirtok­rendező Bíróság, a másikat pedig az Országos. Mezőgazdasági Kamara gazda­sági szakértők sorából teljes ülésében titkos szavazással évenként választja. A szükséghez képest több vegyes bíróság és több vegyes tanács is alakítható. Ennek a bírósági eljárásnak költségei mindenesetre a vegyes bírósági eljárásra okot adó telet terhelik,, ha az ily eljárás során megállapított ellen­érték az egyezkedési tárgyalásokon tett legmagasabb ajánlatot 10%-kai sem haladja meg. Egyéb esetekben a költségviselés kérdésében a bíróság a méltányossághoz képest dönt. A vegyes bírósági eljárásra tartozó ügyek rendes bírói útra nem vihetők. 44. §. A megváltás árát a tárgyaló bizottság által foganatosított becslés s az általa beszerzett egyéb adatok alapján s az érdekeltek által esetleg meg­nevezett szakértők meghallgatásával akként kell megállapítani, hogy az érdekeltek az ingatlannak a megváltási ár megállapításakor meglevő teljes értékét kapják kárpótlásul. Az ár megállapításánál figyelemmel kell lenni az ingatlanból rendes gazdálkodással nyerhető hozamra, továbbá a már teljesített gazdasági munkára, a vetésre vagy a netán lábon átveendő termésre stb. is. Ha a megváltási ár megállapítása későbbi időpontban történik, mint az ingatlan átvétele, akkor a megváltási árhoz hozzá nem adható, azoknak a szükséges vagy hasznos beruházásoknak és javításoknak az értéke, amelyeket a megváltott ingatlan átvétele után nem a megváltást szenvedő foganatosított. Ha az ingatlant a megváltási jog gyakorlásának megengedését legfeljebb két évvel megelőzően vétel utján vagy árverésen szerezték, a megváltási ár az utolsó érvényesen létrejött vételi szerződésben említett, illetőleg az árverésen adott ellenértéknél nagyobb csupán annyival lehet, amennyi az ingatlanra a megváltás megtörténtéig időközben fordított szükséges vagy hasznos beruhá­zások meglevő értékének ós a gazdasági haszonban meg nem térülő időközi kamatoknak az összege. A megváltás árának megállapításánál figyelemmel kell lenni a megváltott földbirtokon esetleg nyugvó olyan (pl. kegyúri, nyugdíj, végkielégítési stb.) ter­hekre is, amelyek a telekkönyvből ki nem tűnnek vagy amelyek egészen vagy részben a megváltott ingatlanból fedeztettek ugyan, de a megváltás után is a meg­váltást szenvedőt terhelnék. Szükség esetében a kegyúri terheket az állam átveheti. A kegyúri terhektől mentesítés történhetik megfelelő ingatlannak a kegyúri terhek fedezésére való lekötésével is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom