Nemzetgyűlési irományok, 1920. VII. kötet • 157-189., XXXVIII-XLV. sz.

Irományszámok - 1920-158. A földmívelésügyi, igazságügyi, közigazgatási és pénzügyi bizottság együttes jelentése "a földbirtok helyes megoszlását szabályozó rendelkezésekről" szóló 121. számú törvényjavaslat tárgyában

38 158. szám. pontban említett hozzátartozójának Tolt a tulajdona; a megváltás alól men­tességnek azonban ezeken a címeken legfeljebb a régi földbirtok nagyságát meg nem haladó területre és csakis abban az esetben van helye, amelyben a szerző félnek a jelen törvény alapján meg nem váltható más megfelelő földbirtoka nincsen; végül nincs helye az első bekezdés alapján megváltás­nak, ha a szerző fél az ingatlant a telekkönyvbe az ő javára 1914. évi július'hó 28. napja előtt bejegyzett elővásárlási jog alapján vette meg, feltéve, hogy az ingatlan a 4. pontban említett területet meg nem haladja; 6. ha olyan mezőgazdasági ingatlanról van szó, amely az- okszerű erdő­gazdaság folytatásához, illetőleg az erdei üzem zavartalan fentartásához nél­külözhetetlen, • avagy amely az erdő határának célszerű kikerekítéséhez szük­séges ; 7. ha az ingatlan megszerzése olyan ingatlaneldarabolás során ment végbe, amelynek tervét a földmívelésügyi miniszter vagy megbízásából vala­mely hatósági szerv a jelen törvény életbelépését megelőzőleg már jóvá­hagyta; 8. ha a szerző fél az ingatlant kisajátítás jogán vagy az őt megillető ki­sajátítási jogon alapuló hatósági eljárás igénybevétele helyett egyezségiig magánúton szerezte meg, feltéve, hogy az ingatlant ugyanarra a célra hasz­nálják, amelyre a kisajátítást engedélyezték. Megváltásnak — házhely ós köztér céljára — az 1. pont esetében is helye van akkor, ha a beltelek nem lakóhely vagy más beépített hely; a 3. pont esetében pedig akkor, ha az elidegenítő vagy jogelőde az ingatlant csak 1914. évi július hó 28. napja után szerezte, még pedig olyan féltől, akivel nem állott a 3. pontban említett olyan viszonyban, amelyre való tekintettel ez a törvény a megváltási jog gyakorlását kizárja. A megváltási jog gyakorlását nem akadályozza az sem, ha különben a jelen §. első bekez­désében említett időben szerzett ingatlan, a szerző fél elhalálozása folytán közben jogutód ai a szállott át. 29. §. Az előbbi §. alkalmazása szempontjából az ingatlan elidegenítésének kell tekintem minden olyan esetet is, amelyben az ingatlan tulajdonosa az Országos Földbirtokrendező Bíróság megállapítása szerint nyilvánvalóan avég> bői, hogy az ingatlannak az állam részére megszerzését megakadályozza, az ingatlant ugyan kifejezetten nem ruházta át harmadik személyre, de annak az ingatlan kezelésében, hozama felhasználásában vagy az ingatlan felett való rendelkezés tekintetében mégis akkora befolyást enged, mintha az utóbbi az ingatlant tulajdonul megszerezte volna. 3.0. §. Az állam megváltás útján megszerezhet továbbá bármely nagybirtok mezőgazdasági mívelésre alkalmas földjéből is annyit, amennyinek megváltása az Országos Földbirtokrendező Bíróság megállapítása szerint a nagybirtok meg nem váltott részein az eddigi üzemének megfelelő okszerű gazdál­kodást nem gátolja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom