Nemzetgyűlési irományok, 1920. VII. kötet • 157-189., XXXVIII-XLV. sz.

Irományszámok - 1920-XLII. Törvényjavaslat a Pénzintézeti Központról

876 XL!!, szám. ságának valamely tagja, vagy valamely tisztviselője, vagy egy más, a közgyűlésen való részvételre jogosult tag, illetve ennek igazgatósági tagja vagy tisztviselője. Az igazgatóság megfelelő igazolás esetében az igazolójegyet az üzletrészokirat letótbehelyezóse nélkül is kiadhatja. A kiadott igazolójegyekről az igazgatóság jegyzéket készít, amelyben feltünteti azt is, hogy az egyes letevő tagok — figyelemmel saját tőkéjüknek időközben netalán beállott változásaira (14. §. harmadik bek.) — melyik kúriába tartoznak'(32. §. 3. bek.) A m. kir. államkincstár képviselői a pénzügyminiszter felhatalmazása alapján eljárhatnak a közgyűlésen anélkül, hogy a m. kir. államkincstár üzletrészokiratait letétbe helyezné. 30. §. A közgyűlés határozatképes, ha az összes, »B«-sorozatú üzletrészeken kívül az utolsó mérleg szerint fennálló azon »A«-sorozatú üzletrészeknek, amelyekre befizetés hátralékban nincs, legalább egytized része képviselve van. Eltérően az előző bekezdés rendelkezésétől, a feloszlási határozat meghozatalára csak oly közgyűlés határozatképes, amelyen az Összes »B«-sorozatú üzletrészek és a befizetéssel nem hátralékos »A«-sorozatú üzletrészeknek legalább egynegyedrésze képviselve van. (61. §.) '31. §. Ha a közgyűlés határozatképtelen, úgy harminc napon belül újabb közgyűlés tartandó, melynek közzétételi határideje ugyancsak legalább tizenöt nap. Az újabb közgyűlés a képviselt üzletrészek szamára való tekintet nélkül — azonban csakis az első közgyűlés napirendjében felvett tárgyakra nézve — határozatképes. 32. §. * A közgyűlésen minden, a 29. §. szerint megjelenésre jogosult »A« sorozatú üzletrósz egy szavazatra ad jogot, azonban »A« sorozatú üzletrészek alapján kétszázötvennél több szavazatot egy tag sem gyakorolhat, sem saját nevében, sem mint meghatalmazott, sem mindkét minőségben együttvéve. A »B« sorozatú üzletrészek együttvéve annyi szavazatra adnak jogot, mint azoknak a szavazatoknak kétharmada, amelyek az »A« sorozatú üzletrészek számára -ugyanazon közgyűlésen igazoltattak. Kivétel ez alól a feloszlási határozat (61. §.) tárgyában való szavazás, amelynél minden »B« sorozatú üzletrész is egy-egy szavazatra ad jogot. Azon szavazásoknál, amelyek a jelen alapszabályok érteimében kúriánkónt eszközlendők (39. §. 5. ós 6. bek., 46. §. 5. és 6. bek., 50. §. 1. bek. és 62. §. 1. bek.) csak az illető kúriákba tartozó tagok jelenlegi üzletrészei bírnak szavazati joggal. Ha azonban valamely kúria nem volna képviselve a közgyűlésen, akkor az alapszabályok szerint általa eszközlendő szavazásokra az összes jelenlevő üzletrészek jogosultak.