Nemzetgyűlési irományok, 1920. VII. kötet • 157-189., XXXVIII-XLV. sz.

Irományszámok - 1920-XLII. Törvényjavaslat a Pénzintézeti Központról

X.L1I. szán). 369 Országos Szövetsége és az 1898: XXIII. t.-c. alapján alakult Országos Központi Hitelszövetkezet által kibocsátott kötvényeket és gyámpénzek elhelyezésére alkalmas, vagy óvadékkópes címleteket vásárolhat és ilyenek adásvételét a tagok részére közvetítheti, valamint bárki részére korlátlanul közvetítheti a magyar állam kibocsátásainak adásvételét. A .Pénzintézeti Központ a tagok váltóinak telepítési helyéül szolgálhat, és tagjainak kívánságára elvállalja váltók és más követeléseknek beszedését, továbbá tagjai részére, illetőleg ezek megbízásából kifizetéseket és egyéb üzleti tennivalókat teljesíthet, ideértve tőzsdei ügyletek közvetítését is. 7- §• Az 5. §. 4. pontjában körülírt cél előmozdítása végett a Pénzintézeti Központ tagjainak szakkérdésekben útbaigazítást nyújt ós hiteltudósítói szervezetet létesíthet. A Pénzintézeti Központnak azok a tagjai, amelyek saját tőkéje (az alaptőkének és a legutóbbi mérlegben megállapított valódi tartalékoknak* összege, 1. a 14. §. második bekezdését) negyvenmillió koronát meg nem halad, rendes felülvizsgálat alá esnek. Ugyancsak a rendes felülvizsgálat alá esnek a negyvenmillió koronánál nagyobb saját tőkével bíró tagoknak az intézet székhelyén kívül levő fiókjai is. Alaptőke felemelés esetén a felemelt alaptőkére a mérleg megállapítása után teljesített tényleges befizetéseket, valamint a valódi tartalékoknak azt a szaporulatát, amely a kibocsátott új részvények névértékén felül teljesített tényleges befizetésekből (^> felpénz«) ered, a Pénzintézeti Központ igazgatósága a saját tőke megállapítása szempontjából figyelembe veheti. A Pénzintézeti Központ revizori szervezetét akként fejleszti ki, hogy az 1925. óvtol kezdve azoknál a tagjainál, amelyeknél a rendes felülvizsgálat kötelező, a revíziót évenkint legalább egyszer foganatosíthassa. Olyan tagjainál, amelyeknek saját tőkéje a negyvenmillió koronát meghaladja, valamint külön törvényen alapuló pénzintézeteknél a Pénzintézeti Központ a felülvizsgálat foganatosítását a tag megkeresésére elvállalhatja. Ha „valamely tag saját tőkéje a Pénzintézeti Központba való belépés után negyvenmillió koronánál magasabb összegre emelkedik, a Pénzintézeti Központ igazgatósága erre a tagra vonatkozólag a kötelező felülvizsgálatot megsznütetheti, ha pedig valamely tag tőkéje a belépés után az említett összegre, vagy az alá száll, a kötelező rendes felülvizsgálat erre a tagra is kiterjed. A jelen §-ban megszabott negyvenmillió koronás határt az 1920 : XXXVII. t.-c. értelmében a pénzügyminiszter felemelheti vagy egészen el is törölheti. Ha az illetékes törvényszék az 1875. évi XXXVII. törvénycikk 175. §-a alapján valamely pénzintézet üzletkezelésének megvizsgálását a részvényesek kívánságára rendeli el, a felülvizsgálatot, tekintet nélkül a pénzintézet saját tőkéjének magasságára, a Pénzintézeti Központ teljesíti. * >Valódi tartalékok« alatt a mérlegben kimutatott azon tartalékok értendők, melyek az alaptőke összegén felül meglevő társasági vagyont tüntetik ki. Nem számítanak tehát ide azok az u. n. tartalékok, amelyek a mérleg cselekvő rovatába felvett valamely vagyontárgy értékelésének helyesbítését célozzák (mint pl. az u. n. értékcsökkenési tartalék, vagy rendszerint — egészben vagy részben — u. n. árfolyam veszteségi tartalék) avagy a mérlegben egyébként kifejezésre nem jutó veszteségeknek, kötelezettségnek vagy kockázatnak ellentétele gyanánt állítanak be (mint pl. a kétes követelések tartaléka). Közömbös ellenben, hogy a társaságnak mely szerve és mely eljárás útján van jogosítva a valódi tartaléknak megszüntetésére, illetve felhasználására vagy, hogy a valódi tartalék valamely különleges célra va.i rendelve (pl. osztalékra). Az 1920. évi február hó 16-ikára összehívott nemzetgyűlés irományai. VII. kötet; ^ )