Nemzetgyűlési irományok, 1920. VII. kötet • 157-189., XXXVIII-XLV. sz.

Irományszámok - 1920-XLII. Törvényjavaslat a Pénzintézeti Központról

XLlI. szám. 359 valamint bárki részére korlátlanul közvetítheti a magyar állam kibocsátásainak adásvételét. A Pénzintézeti Központ a tagok váltóinak telepítési helyéül szolgálhat és tagjainak kívánságára elvállalhatja váltóknak és más követeléseknek beszedését, továbbá tagjai részére, illetve ezek megbízásából kifizetéseket és egyéb üzleti tennivalókat teljesíthet, ideértve tőzsdei ügyletek közvetítését is. 3. §. A Pénzintézeti Központ elnökét öt óv tartamára a pénzügyminiszter előterjesztésére az államfő nevezi ki. Az elnök tagja az igazgatóságnak. 4. §. • A Pénzintézeti Központ tagjai lehetnek: 1. a részvénytársasági alapon működő pénzintézetek; 2. községi illetve városi takarékpénztárak, valamint a pénzügyminiszter engedélyével külföldi pénzintézeteknek Magyarország területén működő fiókjai; 3. olyan önálló szövetkezetek, amelyek bankszerű ügyletekkel foglalkoznak ; 4. külön törvényen alapuló pénzintézetek; 5. alapítványi pénztárak és 6. a m. kir. államkincstár. A Pénzintézeti Központnak 1—5. alatt felsorolt tagjai az igazgatóságban és a választmányban való képviselet szempontjából három kúriára oszlanak. Az első kúriába tartoznak azok a tagok, amelyeknek saját tőkéje (az alaptőkének és a legutóbbi mérlegben kimutatott valódi tartaléknak az összege) a százmillió koronát meghaladja, a második kúriába azok, amelyeknek saját tőkéje a negyvenmillió koronát meghaladja, de százmillió koronánál nem több; a többi tag a harmadik kúriába tartozik. A jelen §. első bekezdésének 2., 4. és 5. pontja alatt felsorolt tagok tekintetében azt, hogy saját tőkéiket a jelen törvény szempontjából mily Összeggel kell figyelembe venni, a pénzügyminiszter állapítja meg. 5. §. A Pénzintézeti Központ üzletrészei kétfélék: *A« sorozatúak és »B« sorozatúak. A m. kir. államkincstár »B« sorozatú üzletrészeket kap, az összes többi tagok »A« sorozatú üzletrészeket kapnak. Az »A« sorozatú üzletrészek mennyisége sem lefelé, sem felfelé korlátozva nincs. Az államkincstár a Pénzintézeti Központ alapításakor az 1916. évi XIV. t,-c. alapján százmillió korona névértékű »B« sorozatú üzletrészt vett át; a pénzügyminiszter a Pénzintézeti Központ tőkéjéhez további százmillió korona névértékű »B« sorozatú üzletrósz átvételével járulhat.