Nemzetgyűlési irományok, 1920. VII. kötet • 157-189., XXXVIII-XLV. sz.

Irományszámok - 1920-XXXVIII. Törvényjavaslat a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről

XXXVIII. szám. 343 A házastársat a házassági viszony alapján megillető jogokat ez a §. nem érinti. 75. §. Az oszthatatlan családibirtokot átvevő örökös is köteles az örökhagyó utáa kötelesrészre jogosult örököstársait, valamint az örökhagyónak törvényes örökösödésre hivatott házastársát törvényes osztályrészeikre, illetőleg örökrészére nézve kielégíteni, de ezek megállapításánál a családibirtokot hozadéki értékben kell számításba venni ós ezen érték alapján kiszámított örökrészeket pénzben vagy egyesség szerint járadékszerű szolgáltatásokkal kell kielégíteni. A szolgáltatás termények bizonyos mennyisége is lehet. Ebben az esetben a termények szolgáltatása helyett mindenkori készpénzbeli egyenértéküket is lehet szolgáltatni. Az oszthatatlan családibirtokot átvevő örökös a járadókszerű szolgáltatásokat tőkeegyenórtókükkel ép úgy megválthatja, mint a járadéktelek tulajdonosa a járadékot. Az örököstársak kielégítésénél bármelyikük kívánságára a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségének vagy az Országos Központi Hitelszövetkezetnek közvetítését is igénybe lehet venni. A hozadéki érték a forgalmi érték háromnegyed részénél nagyobb nem lehet. A családibirtoknak oszthatatlanná nyilvánításakor az Országos Földbirtokrendező Bíróság hozzájárulásával az örököstársak kielégítésével járó terhek további csökkentése végett ki lehet kötni, hogy a családibirtoknak •és esetleg gazdasági felszerelésének megállapított értékét öröklés esetében megosztás kötelezettsége nélkül annak kell juttatni, aki a családibirtokot egészként átveszi. Ez a kikötés a nyilatkozat tételekor már életben levő kötelesrészre jogosultak kötelesrószót nem sértheti. Az, aki az előbbi bekezdések alapján forgalmi értékén alul átvett oszthatatlan családi birtokát vagy gazdasági felszerelését az osztályt követő tizenöt éven belül magasabb árban idegeníti el (71. §.), mint amely értékben átvette, a felesleget örököstársaival megosztani köteles. Az örököstárs ezen az alapon nem követelhet többet, mint amennyitől az osztálynál elesett annálfogva, hogy az oszthatatlan családibirtokot forgalmi értékén alul vették számításba, vagy hogy az oszthatatlan családibirtokot átvevő a jelen §. második bekezdésében említett rendelkezés alapján előnyhöz jutott. Az örökösnek a telekkönyvbe bejegyzése alkalmával be kell jegyezni az Örököstársaknak említett, valamint azt a jogát is, hogy az oszthatatlan családi birtokot elidegenítő ügyletről vett értesüléstől számított 30 napon belül elővásárlási joggal élhetnek abban a sorrendben, amelyben az örökösödésre hivatva lettek volna. 76. §. Amennyiben az állam által a jelen törvény alapján akár közvetlenül, akár a, kijelölt szerv közvetítésével juttatott ingatlanok, nincsenek családibirtokká nyilvánítva, a következő rendelkezések hatálya alá esnek: Az ilyen ingatlanok a tulajdonjognak a szerző fél javára bekebelezésétől számított tíz éven belül csak az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak hozzájárulásával (71. §. utolsó bekezdése) idegeníthetők el; terhelésük s végrehajtás alá vonásuk tekintetében pedig az említett tíz éven belül a 71. ós 72. §. vonatkozó rendelkezései megfelelő értelemben állanak. Az elidegenítéshez nem