Nemzetgyűlési irományok, 1920. VII. kötet • 157-189., XXXVIII-XLV. sz.

Irományszámok - 1920-158. A földmívelésügyi, igazságügyi, közigazgatási és pénzügyi bizottság együttes jelentése "a földbirtok helyes megoszlását szabályozó rendelkezésekről" szóló 121. számú törvényjavaslat tárgyában

2í> Í58. szám. 2. §. A földbirtok helyes megoszlása* közérdek lévén, egyéni jogcímen senkinek sincs követelési joga arra, hogy neki földet juttassanak. Amennyiben azon­ban a törvény célja megengedi s evégből elegendő terület is áll rendelkezésre, föld az erre érdemeseknek lehetőleg a következő sorrendben és nagyságban juttatható: 1. hadirokkantaknak, hadiözvegyeknek és felnőtt hadiárváknak, ha sem házuk, sem házépítésre alkalmas ingatlanuk nincs, s ilyent hozzátartozójuktól! sem kaphatnak, családonkint 600 négyszögölnél nem nagyobb házhely és belsőség, továbbá amennyiben földmívesek, illetve amennyiben a nem föld­mives hadirokkantak földmívelést folytatni hajlandók és képelek is, családon­kínt megfelelő nagyságú törpebirtok, amelynek területe azonban legfeljebb három kataszteri hold lehet; amennyiben pedig ennél kisebb ingatlanuk már van, ez kiegészíthető az említett nagyságra; 2. mezőgazdasággal foglalkozó, földnélküli,-önállóan kereső, önjogú férfimun­kásoknak családonkint legfeljebb az 1. pontban említett nagyságú törpebirtok; 3. mezőgazdasággal foglalkozó, önállóan kereső, önjogú törpebirtokos férfiaknak gazdaságaik kiegészítése végett, ha hozzá megfelelő vagyoni erejük és képességük is van, akkora terület, hogy meglevő földbirtokuk a juttat­ható területtel együtt elérheti a helyi viszonyokhoz alkalmazkodó nagyságú kis családibirtok területét, de tíz kataszteri holdnál nagyobb ne legyen; ugyanekkora földet lehet juttatni egyébként a fentemlített meghatározás alá eső azoknak a földmíveseknek is, akiknek csak belsőségük vagy belsőség­részük van, vagy akik már haszonbéreltek mezőgazdasági ingatlant, s haszon­bérletüket nem saját hibájukból vesztették el; 4. földnélküli közszolgálati alkalmazottaknak, továbbá földnélküli kis­iparosoknak családonkint legfeljebb egy kataszteri hold föld; 5. az Önhibájukon kívül végkielégítéssel vagy nyugdíjjal elbocsátott föld­nélküli közszolgálati alkalmazottaknak ós az ugyanilyen hivatásos katonáknak legalább is a törvény szerint nekik járó végkielégítés, illetve nyugdíjmeg­váltási tőkével felérő értékű, mezőgazdasági művelésre alkalmas törpe- vagy kisbirtok; 6. községeknek, közbirtokosságoknak, legeltetési társulatoknak vagy volt úrbéres közösségeknek közös legelő létesítésére vagy kiegészítésére nél­külözhetetlenül szükséges terület; 7. a törpe- és kisgazdaságok között a többtermelés ós a mezőgazdaság fejlesztése érdekében mintagazdaságok és középbirtokok alakítására szükséges terület. A szabadkézből, árverésen vagy az elővásárlás jogán megszerzett ingat­lanokból azonban az - állam egyeseknek a gazdasági célszerűséghez képest nagyobb ingatlanokat is juttathat. Ez a szabály áll a megváltás utján meg­szerzendő arra az ingatlanra is, mely azért váltható meg, mert élők közötti jogügylettel vagy árverésen az 1914. évi július hó 28. napját megelőző 50 év kezdete és a jelen törvény életbelépésének napja közé eső időben, habár csak egyízben is, gazdát cserélt vagy amely korlátolt forgalmú, de nem község, város, közbirtokosság vagy volt-úrbéres közösség birtoka. A 2 — 5. pontokban említetteknek a szükséghez képest házhely is juttat­ható, de csak akkor, ha házuk vagy házépítésre alkalmas ingatlanuk nincsen s ilyent hozzátartozójuktól sem kaphatnak. ./ <•

Next

/
Oldalképek
Tartalom