Nemzetgyűlési irományok, 1920. VII. kötet • 157-189., XXXVIII-XLV. sz.

Irományszámok - 1920-XXXVIII. Törvényjavaslat a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről

308 - XXXVIII. szám. 2. §. k • A földbirtok helyesebb megoszlása közérdek lévén, egyéni jogcímen senkinek sincs követelési joga arra. hogy neki f ldet juttassanak. Amennyiben azonban a törvény célja megengedi s evégből elegendő terület is áll rendelkezésre, föld az erre érdemeseknek lehetőleg a következő sorrendben és nagyságban juttatható: 1. hadirokkantaknak, hadiözvegyeknek és felnőtt hadiárváknak, ha sem házuk, sem házépítésre alkalmas ingatlanuk nincs, s ilyent hozzátartozójuktól sem kaphatnak, családonkint 600 négyszögölnél nem nagyobb házhely és belsőség, továbbá amennyiben földmívesek, illetve amennyiben a nem földmives hadirokkantak földmívelést folytatni hajlandók és képesek is, családonkínt megfelelő nagyságú törpebirtok, amelynek területe azonban legfeljebb három kataszteri hold lehet; amennyiben pedig ennél kisebb ingatlanuk már van, ez kiegészíthető az említett nagyságra; 2. mezőgazdasággal foglalkozó,, földnélküli, önállóan kereső, önjogú munkásoknak családonkint legfeljebb az 1. pontban említett nagyságú törpebirtok; 3. mezőgazdasággal foglalkozó, önállóan kereső, önjogú törpe vagy kisbirtokosoknak gazdaságaik kiegészítése végett, ha hozzá megfelelő vagyoni erejük és képességük is van, akkora terület, hogy meglevő földbirtokuk a juttatható területtel együtt elérheti a helyi viszonyokhoz alkalmazkodó nagyságú kis családi birtok területét, de tizenöt kataszteri holdnál nagyobb ne legyen; ugyanekkora földet lehet juttatni egyébként a fentemlített meghatározás alá eső azoknak a földmíveseknek is, akiknek csak belsőségük vagy belsőségrészük van,, vagy akik már haszonbéreltek mezőgazdasági ingatlant, s haszonbérletüket nem saját hibájukból vesztették el; 4. földnélküli közszolgálati alkalmazottaknak, továbbá földnélküli kisiparosoknak, illetőleg ipari munkásoknak családonkint legfeljebb egy kataszteri hold föld ; 5. az önhibájukon kívül végkielégítéssel vagy nyugdíjjal elbocsátott földnélküli közszolgálati alkalmazottaknak ós az ugyanilyen hivatásos katonáknak legalább is a törvény szerint nekik járó végkielégítés, illetőleg nyugdíj megváltási tőkével felérő értékű, mezőgazdasági művelésre alkalmas törpe- vagy kisbirtok; 6. községeknek, közbirtokosságoknak, legeltetési társulatoknak vagy volt úrbéres közösségeknek közös legelő létesítésére vagy kiegészítésére szükséges terület; 7. a törpe- és kisgazdaságok között a többtermelés és a mezőgazdaság fejlesztése érdekében mintagazdaságok és középbirtokok alakítására szükséges terület. A szabadkézből, árverésen vagy az elővásárlás jogán megszerzett ingatlanokból azonban az állam egyeseknek, elsősorban azonban érdemes kisbirtokosoknak, továbbá okleveles gazdáknak és gazdatiszteknek, a gazdasági célszerűséghez képest nagyobb ingatlanokat is juttathat. Ez a szabály áll a megváltás utján megszerzendő arra az ingatlanra is, mely azért váltható meg, mert élők közötti jogügylettel vagy árverésen az 1914. évi július hó 28. napját megelőző 50 óv kezdete és a jelen törvény életbelépésének napja közé eső időben, habár csak egyízben is, gazdát cserélt vagy amely korlátolt forgalmú. Község, város, közbirtokosság vagy volt úrbéres közösség földbirtokából megváltandó ingatlanra ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha a