Nemzetgyűlési irományok, 1920. VII. kötet • 157-189., XXXVIII-XLV. sz.
Irományszámok - 1920-189. Indítvány, illetve törvényjavaslata Pallavicini György őrgróf nemzetgyűlési képviselőnek a nemzetvédelmi bíróság felállításáról
306 189. szám. szemüvegén kell néznie az elkövetett bűnöket: Módjában leend a büntetőtörvényben ismert bármely büntetést kiszabni, viszont kétségtelen, hogy főként a közjogi s politikai jellegű büntetések alkalmazásától várhatunk eredményes megnyugvást. Aki a közelmúlt időkben a nemzet ellen vétkezett, takarodjék a közélet terérél. Azt meg kell bélyegezni, annak kezéből ki kell ütni a pennát, annak politikai szereplését lehetetlenné kell tenni. Ez a nemzetvédelmi bíróság igazi célja ós feladata Az az ellenvetés, mintha a javaslat visszaható erővel birna s olyan tettet büntet, mely elkövetése idején nem volt büntethető, helyt nem álló. Itt nem új büntetési nemekről, itt új kivételes, egyenesen kedvezményes politikai bíróság felállításáról van szó. Mint előadatott, az 1918. október — 1919. március közti cselekmények igen súlyos bűncselekmények, melyeketa büntetőtörvény igen szigorúan büntet. Felettük a polgári, katonai, esetleg az új 1920. évi X. t.-c. szerint az alkotmányvédelme bíróság hivatott ítélkezni. A javaslat célja, hogy ne ez^k a bíróságok, hanem az e célra felállított politikai, tehát alapjában véve egy kedvezményezett bíróság, a nemzetvédelmi bíróság ítélkezzék. Nem anyagi jogszabályról van tehát szó, hanem alaki jogszabályról, egy külön bíróság felállításáról, mely sem a bűncselekményt, sem a büntetést nem érinti, új bűncselekményt, s új büntetést nem konstruál. Visszaható erőről tehát anyagjogi értelemben nem lehet szó. Nem büntető anyagjogi, s nem visszaható erejű büntetések azok a megbélyegző, deklaratív kijelentések sem, melyek a javaslat 8 §-ában soroltatnak fel. Ezek olyan közjogi, politikai jellegű hátrányok, melyek az ítéletek bűnösségének természetes következményei, melyek tulaj donképeni büntetéseknek nem tekinthetők. Ezek közjogi, közigazgatásjogi, magánjogi és politikai jellegű következményei az illető bűnös magatartásának, inkább megbélyegzése az illetőnek, védekezés ellene, melyre minden államnak létfentartási ösztönéből kifolyólag joga van. Ha valaki az állam léte ellen támad, s e támadását szüntelenül folytatja, mint ezt a külföldre menekült bűnösök egy része teszi, azok ellen az államnak mindenkor joga van védekezni, azok bűnös magatartásából a következményeket levonni, azokat megbélyegezni, árut óknak tekinteni, polgári ós politikai jogaiktól megfosztani, s a visszatéréstől örökre eltiltani. A javak elkobzását egyébként az 1915. évi XVIII. t.-c. már ismeri. Természetesen a nemzetvédelmi bíróság elj árasa s ítélete nem érinti azokat a bűnügyeket, melyeket valaki ellen bolsevista-jellegű, vagy közönséges bűncselekmény címén, a büntetőhatóságok indítottak. Budapest, 1920. évi december hó 21-én. Benyújtja: Pallavicini György őrf/róf s. k t> nemzetgyűlési képviselő.
