Nemzetgyűlési irományok, 1920. VII. kötet • 157-189., XXXVIII-XLV. sz.

Irományszámok - 1920-158. A földmívelésügyi, igazságügyi, közigazgatási és pénzügyi bizottság együttes jelentése "a földbirtok helyes megoszlását szabályozó rendelkezésekről" szóló 121. számú törvényjavaslat tárgyában

158. szám. 19 A 70-ik §. harmadik és negyedik bekezdését a bizottság változatlanul elfogadta, mégis azzal a módosítással, hogy a harmadik bekezdés ötödik sorában az »állapíthatja meg« szavak helyébe az »állapítja meg« szavakat tette. 71. §• A régi 71-ik §. helyébe a bizottság a régi 72-ik §-t tette úgy azonban, hogy annak végére odaillesztette a régi 71-ik §. két első bekezdését, egyúttal pedig a régi 71-ik §. utolsó bekezdését törölte. Az ekként átdolgozott új 71-ik §-nak utolsó bekezdése abban különbözik a régi 71-ik §. első bekezdésétől, hogy a korlátozások enyhíttettek és a korlátozás alól való kivételes fölmentós kérdésében az elsőfokú döntés más szervre is ráruházható lesz, amelynek határozata ellen fellebbezés folytán fog az ügy az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz kerülni. Ezzel a bizottság tehermentesíteni kívánja a Földbirtokrendező Bíróságot. A régi 71. és 72-ik §-ok összevonása következtében a régi 72—76-ig §. sorszámmal 71 —75-ig változnak át. 73. §. Ebben a §-ban (régi 74. §.) a bizottság a második bekezdés első szavát törölte és helyébe a következő szöveget tette: »Az örökhagyó családibirtokáról végintézkedéssel« stb. Ugyancsak a második bekezdés utolsó sorában a bizottság azt a módosítást tette nagyobb világosság okáért, hogy a »hivatott rokonok« szavak után a következő szöveget iktatta be: »egyikét örökösévé nevezheti.« A második bekezdés három utolsó szava ennek következtében elmarad. 74. .§. A 74-ik §. (régi 75-ik §.) első bekezdése azt szabályozza, hogy miként lehet a családibirtokra nézve a törzsöröklóst óletbeléptetni. Miután itt tehát öröklési szabályok megváltoztatásával új öröklési rend megállapításáról van szó, kifejezésre kell juttatni azt, hogy az, aki a családibirtokot ilyen új öröklési szabályok alá veti, ezt csakis a végintézkedésekre nézve előírt alakban tehesse. Ha ugyanis az általános szabályok szerint a bármily kisjelentősógű végintézkedéshez is szigorú alakszerűségeket kívánunk meg, csak természetes, hogy egy földbirtoknak különleges Öröklési szabályok alá helyezésénél még kevésbbé mellőzhetők ezek az alakszerűségek. Ezért a bizottság a §. első sorában az »átvételekor« szó után a következő szöveget szúrta be: »a családibirtok tulajdonosa az Országos Földbirtokrendező Bíróság hozzájárulásával a végrendeletekre nézve előírt alakban kikötheti.« Ugyanennek a §-nak harmadik bekezdésében az utolsó sorban a »sorshúzás dönt«' szavak helyébe a bizottság a következő szöveget iktatta: »a fiatalabb megelőzi az idősebbet«. A bizottság ugyanis úgy találta, hogy nem helyes, ha a rokonok közt a tekintetben, hogy ki kapja az oszthatatlan családi birtokot, a sorshúzás döntsön, hanem magában a törvényben kivánt határozott döntést arra nézve, hogy ilyen esetben melyik rokon előzze meg a másikat. Miután pedig a magyar öröklési jog inkább amellett szól, hogy 3* /