Nemzetgyűlési irományok, 1920. VI. kötet • 156., XXXIII-XXXVII. sz.

Irományszámok - 1920-XXXVI. Törvényjavaslat az állami számvitelről szóló 1897:XX. törvénycikk némely rendelkezésének módosításáról és kiegészítéséről

41() XXXVÍ. szám. javadalmazása (óradíjak stb.), továbbá fegyelmi ügye, a szolgálat alól való felfüggesztése, ideiglenes vagy véglegesnyugalmazása és a szolgálatból való elbocsátása s illetve végkielégítése tekintetében a pénzügyminiszter határoz. Az egyes minisztériumok számvevőségi igazgatói az ide vonatkozó előterjesztéseiket közvetlenül a pénzügyminiszterhez teszik meg. Az állami vagyon és jövedelmek kezelésének igazgatásával megbizott, valamint az utalványozási joggal felruházott hatóságok és hivatalok mellé rendelt számvevőségek főnöke a vezetésére bízott tisztviselők személyes ügyeiben az illető miniszteri számvevőség igazgatójához tesz előterjesztést, aki ezeket az előterjesztéseket saját véleményével együtt a pénzügyminiszterhez köteles küldeni. A számvevőségek személyi járandóságai utalványozása tekintetében a pénzügyminiszter különleges rendelkezéseket léptethet életbe, a dologi kiadásokat ellenben a 6. §. keretein belül az illető miniszter, illetve az illető utalványozási joggal felruházott hatóság utalványozza. — 4. §. Fegyelmi vétségek eseteiben a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat elrendelésére nézve továbbra is irányadók 1897 : XX. t.-c. 91. §-ában foglaltak azzal a kiegészítéssel^ hogy a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot az 1. §-ban említett számvevőségek tisztviselőire nézve a pénzügyminiszter is elrendelheti. Az 1897 : XX. t.-c 92. §. 1. pontja akkép módosul, hogy az ott megjelölt fegyelmi ügyekben a pénzügyminisztérium kebelében alakított fegyelmi bizottság gyakorolj a a fegyelmi hatóságot. Az 1897 : XX. t.-c. 93. §-a akkép módosul, hogy az elsőfokú fegyelmi hatóság határozatai ós ítéletei fölött másod- és utolsó fokban a pénzügyminiszter dönt. Úgy az első-, mint a másodfokú fegyelmi bizottságba a fegyelmi ügyben érdekelt miniszter tagul két-két tisztviselőt küldhet ki. A számvevőségek hivatására és hatáskörére nézve továbbra is irányadók az 1897 : XX. t.-c. 95. §-ában foglalt rendelkezések azzal a kiegészítéssel,, hogy az egyes miniszteri számvevőségek és az állami vagyon és jövedelmek kezelésének igazgatásával, valamint az utalványozási joggal felruházott hatóságok ós hivatalok mellé rendelt számvevőségek a pénzügyminiszterhez is kötelesek jelentést tenni oly ügyekről, melyekre nézve a pénzügyminiszter által véleményadásra felhivatnak, vágy saját kezdeményezésükre, valahányszor azt a számviteli szolgálat érdekében szükségesnek vélik. 6. §. Az 1897 : XX. t.-c. 20. §-a hatályon kívül helyeztetik és helyébe a következő rendelkezés lép: Az állami költségvetésben engedélyezett hiteleket a pénzügyminiszter bocsátja a, pénzügyi viszonyokhoz képest az illető minisztereknek (a legfőbb