Nemzetgyűlési irományok, 1920. VI. kötet • 156., XXXIII-XXXVII. sz.

Irományszámok - 1920-XXXIII. Törvényjavaslat a vagyonátruházási illetékről

394 , XXXlIl szám. lyozni, amely alapelveket az ingatlan vagyonátruházási illetékre nézve ez a törvéuy megállapított. (2) Különösen nem szabad a városi ingatlan vagvonátruházási illetéket csupán a városi lakosság egyes osztályainak tulajdonában lévő, vagy a város egyes részén lévő ingatlanokra, vagy az ingatlanok egyes nemeire korlátozni. Ellenben szabad az illeték szedését csupán a telekkönyvben is keresztülvezetett átruházásokra szorítani. (3) Mindazokat a mentességeket és kedvezményeket, amelyeket ez a törvény megállapít, a városi vagyonátruházási illetékekre is megfelelően ki kell terjeszteni. (4) Az illeték alapjának megállapítására, az értékelésre, valamint a fizetési kötelezettségre nézve az ebben a törvényben foglalt rendelkezéseknek teljesen megfelelő rendelkezéseket keli \tenni. Ahol az illeték szedéséhez való jog a vagyonátruházásnak telekkönyvi bejegyzésétől van függővé téve, az illeték kiszabásához való jog a bejegyzés napján keletkezik. Egyebekben az illeték kiszabásához való jog keletkezése és megszűnése, valamint a behajtás elévülése azonos elvek szerint szabályozandó. (5) A törvényes zálogjog a városi ingatlan vagyonátruházási illetékre is kiterjed. (G) A városok bírságot nem szabhatnak ki. Kivétel ez alól az az eset, ha az illeték esedékessége valamely feltételtől vagy eseménytől függ, amelyet a felek tartoznak bejelenteni. Ilyen bejelentés elmulasztása esetén 200 K-nál nem nagyobb- bírságot is szabhatnak ki. (7) A jogorvoslatokat illetőleg a kiszabás el Len a. közigazgatási bizottság adóügyi bizottságához egyfokú fellebbezést és ennek határozata ellen a közigazgatási bírósághoz panaszjogot kell engedélyezni. Ezeket a panaszokat a közigazgatási bíróság pénzügyi osztálya bírálja el. (s) Az illeték kulcsa l'5°/o-ot nem haladhatja meg. III RÉSZ. Illetékegyenérték. I. CIM. Anyagi jogszabályok, 118. §. As illetékegyenérték alanyai. (1) A haláleset folytán bekövetkezett vagyonátruházásokért a természetes személyek által fizetendő illetékek egyenértéke fejében évi tartozásként illetékegyenértéket tartoznak fizetni: 1. Az érsekségek, püspökségek, apátságok, káptalanok ós egyéb egyházi javadalmak, a szerzetes rendek és mindennemű alapítványok. 2. Az olyan társulatok, intézetek vagy egyesületek, amelyeknél a tagoknak a társulat, intézet vagy egyesület vagyonában tulajdonrészük nincsen. 3. A községek (városok). 4. A részvényes vagy üzletrészekre alakult vállalatok. •