Nemzetgyűlési irományok, 1920. VI. kötet • 156., XXXIII-XXXVII. sz.

Irományszámok - 1920-XXXIII. Törvényjavaslat a vagyonátruházási illetékről

XXXIII. szám. 379 (3) A hagyatéki terhekhez kell számítani a hagyatéki eljárás költségeit, valamint a hagyatéki gondnok ós a végrendeleti végehajtó tiszteletdíjait. E2I utóbbiak azonban, ha végrendeleten alapulnak — az igazolt költségek levonása után — öröklési illeték alá esnek. (4) Az olyan adósságokat ós egyéb terheket, amelyek a hagyatéknak illetékköteles részeit nem terhelik, nem lehet levonni. Azokat amelyek az illetékköteles ós illetékmentes részt (pl. a külföldi ingatlant) egyaránt terhelik, csak az illetékköteles résznek az egész hagyatékhoz való aránya szerint szabad levonni. (5) Az olyan adósságokat ós egyéb terheket, amelyek nem az egész hagyatékot, hanem annak csak egyes részeit terhelik, csak az illető részből vagy hagyományból szabad lefonni. (s) Azokat a terheket, amelyek az örökséget terhelő haszonélvezeti vagy használati szolgalomból állanak, a 80. §. rendelkezései értelmében nem lehet levonni. Az egyéb ismétlődő szolgáltatásból álló terheket a 33. §. rendelkezései szerint kell számbavenni. (7) Amennyiben az adósságok és egyéb terhek felfüggesztő feltétel bekövetkeztétől függenek, az illetékek kiszabásánál figyelembe nem vehetők. Ha a feltétel később bekövetkezik, az illeték fizetésére kötelezett félnek — legkésőbb a feltétel bekövetkezésétől számított egy éven belül beadott kérelmére a kiszabott illetéket megfelelően helyesbíteni kell. (s) Az olyan adósságokat és egyéb terheket, amelyek tartama bontó feltételhez van kötve, úgy kell számba venni, mintha feltétlenek volnának. De ha a bontó feltétel bekövetkezik, az öröklési illetéket arra az összegre kell kiegészíteni, amelyet akkor kellett volna kiszabni, ha az adósságot és egyéb terhet már előre annak tartamához mérten vették volna számításba. Ilyen esetekben a pénzügyi hatóságnak joga van a feltétel bekövetkezése esetén fizetendő illeték biztosítását követelni. (9) A biztosítási összeg ennek a törvénynek rendelkezései szerint — habár magánjogi szempontból hagyatéknak nem tekinthető is — a hagyatékhoz v hozzászámítandó lévén, a hagyatékot terhelő adósságokat ós egyéb terheket ebből is le lehet vonni. 87. §. Az Öröklési illeték kulcsának megállapítása. (1) A százalékszám, amely szerint az öröklési illetéket meg kell állapítani, az örökösnek vagy hagyományosnak az örökhagyóhoz való személyes rokonsági viszonyához ós az egy-egy örökösre vagy hagyományosra jutott örökség vagy hagyomány összes értékének nagyságához (85. §.) igazodik. (2) Hitbizomány átszállásánál a szerzőnek az őt megelőző hitbizományi birtokoshoz vagy az alapítóhoz való személyes rokoni viszonya az irányadó és pedig az a viszony, amelyik szerint a kisebb kulcs alkalmazandó. (a) Utóörökösödéseknól az utóörökösnek ahhoz a személyhez való viszonya szerint kell az illeték kulcsát megállapítani, aki őt utóörökösnek rendelte. (4) Családi alapítványoknál az örökösnek az alapítóhoz vagy az előző járadékéivezőhöz való rokonsági viszonya az irányadó és pedig az a viszony, amelyik szerint a kisebb kulcs alkalmazandó. (5) Alapítványok létesítésénél az örökhagyóval rokoni viszonyban nem lévőkre megállapított kulcsokat kell alkalmazni. 48'