Nemzetgyűlési irományok, 1920. VI. kötet • 156., XXXIII-XXXVII. sz.

Irományszámok - 1920-XXXIII. Törvényjavaslat a vagyonátruházási illetékről

XXXIII. szám. 371 66. §. Jogi vélelmek. (i) Az okiratok és végrendeletek homályossága esetén a törvény alkalmazása szempontjából a jogügylet vagy szerzés olyan minőségét kell vélelmezni, amely az illetékkötelezettséget megállapítja, vagy amennyiben a homályosság vagy kétely olyan körülményekre vonatkozik, amely az illeték mértékét állapítja meg, azt-a körülményt, amely a magasabb kulcs alkalmazását vonja maga után. (2) A pénzügyi hatóság jogosult a harmadik személynél elhelyezett dolgokat az illeték szempontjából annak a személynek a hagyatékához tartozónak 1tekinteni, akinek nevére el voltak helyezve. Ha a letétet valaki más személy javára tette le, a letét felett való rendelkezési jogot pedig magának tartotta fenn, a pénzügyi hatóság az ilyen letétet a megnevezett javára tett, halál esetére szóló ajándékozásnak minősítheti. (:)) Ha több személy javára oly módon helyeztek letétbe dolgokat, hog} azok mindegyike jogosult a letét felett rendelkezni, s különösen a letét bármelyikük által felvehető; a jogosított személyek bármelyikének halála esetén — ha a letétben való részesedés más módon meg nem állapítható — a pénzügyi hatóság az illeték szempontjából jogosult azt vélelmezni, hogy a letétnek az említett személyek egyenlő részben tulajdonosai. (4) E vélelmekkel szemben az ellenkezőt az illeték fizetésére kötelezettek tartoznak bizonyítani. W- §• m

A& illetékek visszakövetelése. 1. Ha az illetékek jogerős megállapítása után olyan körülmények állottak be, amelyek az örökség megnyílta idejéé visszaható módon az örökség vagy hagyomány értókét csökkentik (pl. a később felmerült hagyatéki adósságok bírói ítélettel való megállapítása, a hagyaték elperlése, a felfüggesztő feltételtől függő adósságokhál a feltétel bekövetkezése, stb.) az illeték helyesbítése a befizetés előtt bármikor kérhető, a befizetett illeték visszatérítése azonban csupán a befizetéstől számítotfc 5 év eltelte előtt. 2. Az ajándékozási illetéket a megmaradt gazdagodás összegének megfelelő mértékben helyesbíteni kell, ha a megajándékozott az ajándékozóval szemben kötelező módon kijelenti, hogy az ajándékot nem fogadta el, ha meg nem kapta, vagy ha bizonyítják, hogy az ajándékozás érvénytelen, továbbá, hogy az ajándékozás az ajándékozó visszavonása vagy az ő vagy harmadik személy megtámadása lolytán hatályát vesztette, vagy végül az első pontban említett okok valamelyike következtében az ajándék tiszta értéke csökkent. • A helyesbítés iránti kérelem az 1. pontban megszabott határidőben adható be. 3. Ha az özvegyi haszonélvezet amiatt szűnik meg, hogy az Özvegy újból férhez megy, a haszonélvezet után kiszabott illetéket a haszonélvezet témdeges időtartamának megíelelően helyesbíteni kell. A helyesbítés iránti kérelem az 1. pontban megszabott határidőben adható be. 47*