Nemzetgyűlési irományok, 1920. VI. kötet • 156., XXXIII-XXXVII. sz.

Irományszámok - 1920-XXXIII. Törvényjavaslat a vagyonátruházási illetékről

5CX3£ní szám. 369 kötelezett a kiszabási alap helytelenségéről vagy az elhallgatásról tudomással bír, a kihallgatandó lakóhelye alapján illetékes bíróságot megkeresheti, hogy a bevallásra kötelezettől a felfedező esküt vegye ki. (2) Ezt a megkeresést legfeljebb két évvel a hagyaték átadása után, vagy ha a hagyatéki eljárást vagyon hiányában megszüntették, két évvel az erről szóló végzés meghozatala után, ha örökösödési bizonyítványt adtak ki, két évvel ennek kiadása után, végül abban az esetben, ha a hagyatékot a bíróság egyáltalán nem tárgyalta, két évvel a hagyatéki kimutatás beadása után, ha pedig hagyatéki kimutatást sem adtak be, az illeték kivetéséhez való jog elévülése előtt, azonban mindig csak a pénzügyminiszter előzetes engedése alapján lehet beadni. (3) A bíróság a megkeresés alapján a pénzügjá hatóság és a kihallgatandó fél megidézése vei tárgyalást tőz ki. (4) A megkeresésre hozott határozatában, ha a felfedező eskü kivételét elrendeli, a bíróság az adott viszonyok gondos mórlegelésével az eskü szövegét is megállapítja. (5) Az első bíróság határozata ellen úgy a pénzügyi hatóság, mint a fél fel folyamodással élhet. A másodfokú bíróság megváltoztató határozata ellen ni ég egy fellebb vitelnek van helye. (G) A kötelezettnek szabadságában áll az esküt megelőző kihallgatás alkalmával vallomását helyesbíteni vagy kiegészíteni, amely esetben az utólagbevallott vagyontárgyakra vonatkozólag büntető eljárásnak helye nincs. (7) Ha a kötelezett fel az eskü letételére kitűzött napon nem jelenik meg ós elmaradását kellően nem igazolta, vagy ha az eskü letételétől vonakodik, a bíróság az eskü letételének kikényszerítése céljából 25 — 1.000 K bírságot szab ki. Erre a törvényes rendelkezésre a kötelezettet az eskü letételének határnapját kitűző végzésben különösen figyelmeztetni kell. A bírságkirovását közlő végzésben az eskü letételére új határnapot kell kitűzni, újabb, magasabb —- 1.000 K-t is meghaladható — bírsággal való fenyegetéssel. A bírság kirovását mindaddig kell ismételni, míg a fél. az esküt le nem teszi, Nagy míg a kiszabott bírságok összege a körülmények mérlegelése szerint hozzávetőleg kiszabható illeték háromszorosát eléri. A bíróság által megállapított birság sem nem mérsékelhető, sem el nem engedhető. (s) A kötelezett bármely időben kérheti, hogy az eskü letételére a bíróság határnapot tűzzön ki. A kórelemnek további eljárás nélkül helyet kell adni. (9) Az eljárás részleteit a pénzügyminiszterrel egyetértve az igazságügyminiszter rendelettel szabályozza. (10) Az eskü letétele vagy az eskü letételének megtagadása nem állja útját annak, hogy a felderített adócsalás esetén a büntető eljárás szabályszemen lefolytattassék. Ilyen esetben az adócsalásért kiszabott büntetésen felül a félnek még a hamis esküért való általános büntetőjogi felelőssége is érintetlenül marad. (ii) A felfedező eskü kivételére vonatkozó egész eljárás illetékmentes. 64. §. ÍHconyítás a bíróság útján. (1) A 70., 73., 74. ós 75. §-okban felsorolt, vagy egyéb tények bizonyítása a felek kérelmére maguknak a feleknek vagy a tanuknak a bíróság útján eskü alatt való kihallgatása által is elrendelhető. Nemzetgyűlési Irományok. 1920—1923. VI. kötet. . 47