Nemzetgyűlési irományok, 1920. VI. kötet • 156., XXXIII-XXXVII. sz.

Irományszámok - 1920-XXXIII. Törvényjavaslat a vagyonátruházási illetékről

350 XXXIII, szám. (3) A' becslés költségeit a kincstár viseli abban az esetben, ha a becslés által megállapított érték 2.000 K-t meg nem halad, továbbá, ha a becslés által megállapított érték a 2.000 K-t meghaladja ugyan, de a fél által bevallott értéket 10°/o-nál többel nem haladja meg. Minden más esetben a költséget az illetékkötelezett fél tartozik viselni. A költségeket a közadók módjára kell behajtani. (4) Az ebben a szakaszban megszabott becslési eljárásra vonatkozó részletes utasítást és az alkalmazott becsüsök díjazását az igazságügyminiszterrel és a belügyminiszterrel egyetértve a pénzügyminiszter rendelettel szabályozza, 27. §. • Az ingatlanok legkisebb értéke. (1) A 25., illetve 26. §-ban meghatározott becsértékek közül bármelyiket is csak akkor szabad az illeték kiszabásánál alapul venni, ha azok nem csekélyebbek az ebben a szakaszban megnat ár ózott törvényszem legkisebb értéknél. (2) A törvényszerű legkisebb értékek a következők: 1. Földadó alá eső ingatlanoknál a kataszteri tiszta jövedelemnek 100-szoros Összege. Olyan földbirtoknál, amely valamely vízszabályozó vagy ármentesítő társulat kötelékébe tartozó község árterében fekszik, a tiszta jövedelemből a szabályszerű módon megállapított vízszabályozási járulók levonandó, hacsak ezt a költséget az 1881. évi XLIL t.-c. 7., 14. és 15. §-ai értelmében már a kataszteri tiszta jövedelem megállapításánál figyelembe nem vették. .2. Házbóradó alá eső ingatlanoknál a házbéradó alapjául szolgáló nyers béljövedelemnek: a) Budapesten a 16-szoros összege, b) általános házbéradó alá eső helyeken a 15-szőrös összege, c) másutt a 12-szeres összege. 3. Házosztályadó alá eső ingatlanoknál a házosztályadó 100-szoros összege. 4. A részint földadó, részint házbéradó vagy házosztály adó, továbbá a részint házbéradó, részint házosztályadó alá eső ingatlanoknál az l.~~ 3, pontok szerint kiszámítandó értékek együttes összege. (a) Az ideiglenesen adómentes ingatlanok legkisebb értékének kiszámításánál az a jövedelem, illetőleg az a házosztályadó veendő alapul, amely jövedelem után a házbéradó kivetendő, illetve amely házosztályadó megállapítandó volna, ha az ideiglenes adómentesség esete fenn nem forogna. (4) A törvényszerű legkisebb értéknek kiszámításánál az illetékkötelezettség keletkezését-megelőző évi adó alapjául szolgáló jövedelmet, (kataszteri tiszta jövedelem, nyers házbérjövedelem), illetve az azt megelőző évi házosztályadót kell alapul venni. Új épületeknél vagy toldaléképítkezóseknél, amikor a megelőző évben az adótárgy még nem volt meg s ezután az adót első ízben abban az évben vetették ki, amelyben az illetékkötelezettség keletkezett, a törvényszerű legkisebb érték megállapításánál az ez évi adó alapjául szolgáló házbórjövedelmet illetve az ez évre kivetett házosztályadót kell alapul venni. ' (5) Osztott tulajdonnál— ha i. i. az épület-nem a telek tulajdonosáé,