Nemzetgyűlési irományok, 1920. VI. kötet • 156., XXXIII-XXXVII. sz.

Irományszámok - 1920-XXXIII. Törvényjavaslat a vagyonátruházási illetékről

XXXItl. szám. Ö46 való jog a bejelentés elmulasztása esetén is elévül 10 év alatt attól a naptól számítva, amelyen a kincstárnak az illetékhez való joga a 13—15. §-ok szerint megnyílott, ha pedig a bíróság a hagyaték tárgyalását rendélte el, attól a naptól számítva, amelyen a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedett. (3) A felfüggesztő vagy kezdő határidőhöz kötött örökségeknél és hagyományoknál, valamint jogügyleteknél a kiszabási jog elévülése a feltétel teljesülése vagy a határidő bekövetkezése napján kezdődik. (4) Adócsalás esetében az illeték kiszabása attól a naptól számított 5 óv alatt évül el, amelyen a pénzügyi hatóság az eltitkolásról tudomást szerzett, az elévülés ideje azonban ez esetben sem lehet rövidebb az előző bekezdések, értelmében beálló elévülés ideiénél. (f>) A jelen törvény rendelkezéseinek megsértése miatt a büntethetőség 5 év alatt évül el attól a naptól számítva, amelyen a fél a büntetendő cselekményt vagy mulasztást elkövette. ((>). Az elévülés szempontjából közömbös, hogy a fél egyetemlegesség vagy kezesség alapján köteles-e az illetéket fizetni. (7) Az elévülés csak a rendes jogorvoslatok útján érvényesíthető. Az önként lerovott illeték vissz »fizetése elévülés címén nem követelhető. (s). A büntethetőség elévülését hivatalból kell vizsgálni. 19. §. Pótilletéh kiszabása. - (1) Ha az illetékkiszabási iratok felülvizsgálata alkalmával megállapíttatik, hogy az illetékek hibás kiszámítása, vagy a jelen törvény rend. lkezóseinek helytelen alkalmazása következtében az államkincstár kárt szenvedett, a kiszabás helyesbítendő. A helyesbítésnek és a pótilleték kiszabásának azonban a 18. §-ban meghatározott elévülési időn belül is csak az első kiszabásról szóló fizetési meghagyásnak s ha ez ellen a fél jogorvoslattal élt, az erre hozott határozatnak kézbesítésétől számított 2 éven belül van helye. A 18. §-ban meghatározott elévülési idő eltelte után pótilleték kiszabásának sincs helye. (2) Nincs helye továbbá pótilleték kiszabásának akkor sem, ha az alapilleték jogossága ós helyessége tárgyában már a közigazgatási bíróság is ítélt. Az ítélet meghozatala előtt azonban a pótille'ék kiszabásának nem akadálya az, hogy az alapkiszabás ellen a felek panasszal éltek. (3) Ha a fól az elsőfokú kiszabás ellen jogorvoslattal élt s ennek elbírálása közben ä pénzügy igazgatóság megállapította, hogy az illetéket a törvényesnél kisebb összegben szabták ki, az illetéket a íogorvoslatra hozott határozatával a fél terhére is helyesbítheti. A 18. §-ban megállapított határidő eltelte után azonban a helyesbítés ilyen módjának sincs helye. 20. §. . A behajtás elévülése. (1) A kiszabott illeték elévül a fizetési meghagyás kézbesítésétől, birtokon belül való fellebezés esetén a kiszabás jogerőre emelkedésétől, végül a haszonélvezet megszűntéig vagy a feltétel bekövetkeztéig nyilvántartott illeNemzetgyülési Irományok. 1920—1923. VI. kötet. É 44