Nemzetgyűlési irományok, 1920. V. kötet • 130-155., XXX-XXXII. sz.

Irományszámok - 1920-134. A közoktatásügyi és pénzügyi bizottság együttes jelentése "a budapesti m. kir. egyetemi közgazdaságtudományi kar felállításáról és ideiglenes szervezetéről" szóló 90. számú törvényjavaslat tárgyában

212 134. szám. lata szerint állíttatott fel az egyetemi közgazdaságtudományi kar, mint a tudományegyetemek fakultásaival mindenben egyenrangú és egyenjogú, de a tudományegyetemtől független egyetemi közgazdaságtudományi kar. Ep ezen függetlenségből folyik, hogy nem vindikálhatja sem a tudományegyetem, sem más egyetem, hogy az új egyetemi intézmény tanárai, akiket az egye­temi tanári cím természetszerűleg megillet, előtte tegyék le az esküt. Nem tartja helytállónak a bizottság azt az ellenvetést sem, hogy a műegyetem keretében kísérletkép felállított közgazgasági szakosztály kifej­lesztésével kellett volna a kérdést megoldani, mert az említett szakosztály a szóbanforgó nagy érdekek szempontjából nem felelhet meg és nem is felelt -meg a várakozásnak. Hallgatósága alig (1—B) jelentkezett, mig a közgazdaság­tudományi karra már is majd ezer (750) hallgató jelentkezett. Mindezen kifogásokkal szemben áll az a hatalmas érv, hogy hazánknak — geográfiai és gazdasági helyzeti energiájánál fogva — a jövőben a Bal­kánra irányuló, tehát egy nagyobb szabású közgazdasági élet központjává, a kereskedelem és ipar terén a Balkán szállítójává, a mezőgazdaság terén a Kelet mesterévé kell kialakulnia s e célból, de valutánk s egész közgazda­ságunk lábraállítása, s értekniségünk megmentése céljából is sürgősen meg kell tennix mindent, hogy közgazdaságunk restaurációja meginduljon. Ennek a folyamatnak pedig egyik főfeltétele ós errőforrása az intenzív közgazdasági egyetemi kiképzés. Az együttes bizottság azon várakozásának ad kifejezést, hogy az erdé­szeti főiskolának, továbbá az állatorvosi főiskolának mint külön fakultások­nak csatlakozásával a közgazdaságtudományi kar önálló közgazdasági egye­temmé alakul ki s ezzel teljesedésbe megy mezőgazdasági, ipari és kereske­delmi köreink egyöntetű, évtizedes, kívánsága, hogy hazánk rendelkezzék közgazdasági egyetemmel. A törvényjavaslat ép ezért kerettörvénynek készül, hogy a kar, melyet takarékossági szempontból kellett konstruálni ma még külön egyetem helyett, az élet haladásával önálló egyetemmé fejlődhessék. Mivel másrészről a köz­gazdasági legfelsőbb kiképzésről a javaslatban már gondoskodás törtónt, ter­mészetszerűleg be kellett kapcsolni a karba két meglevő intézményt, a Keleti Kereskedelmi Akadémiát és a Budapesti Magyar Királyi Állami Kereske­delmi Iskolai Tanárképző intézetet. A javaslaton a bizottság apróbb stiláris módosításokon kívül a követ­kező változtatásokat eszközölte : A 6. §-ban az első sorban »vizsgálati és szigorlati rendjét« kifejezés elé »tanulmányi« szó szúrandó. A 7. §. második bekezdésében »a jövőben« szó helyébe *As első szerve­zést követő kinevezéseknél« kifejezés teendő. A harmadik bekezdésben »A segédtanszemélyzetet« szó után »es a segédhivatali személyzetet« iktatandó. A már előadottak alapján kérjük a t. Nemzetgyűlést, hogy a javas­latot a közoktatásügyi és pénzügyi együttes bizottság szövegezésében úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadni méltóztassék. Kelt Budapesten, a közoktatásügyi ós pénzügyi bizottság 1920. évi szeptember hó 14-én tartott együttes üléséből. Gróf Klebelsberg Kunó s) k. } Schandl Károly s. k., a pénzügyi bizottság elnöke. a közoktatásügyi és pénzüqyi bizottság előadója.

Next

/
Oldalképek
Tartalom