Nemzetgyűlési irományok, 1920. III. kötet • 85-108., XX-XXII. sz.

Irományszámok - 1920-85. Törvényjavaslat a vagyonátruházási illetékekről

56 85. szám. m. §. A közszerzeményi igény Melegítése. (1) Ha az örökhagyó túlélő házastársa közszerzeményi igényének kielégítése fejében ingatlant kap, amely szerzés után öröklési illetéket nem fizet, ingatlan vagyonátruházási illeték fejében az ingatlan értéke után 2%-ot tartozik fizetni. (2) À közszerzeményi igénynek még a házasság tartama alatt vagy annak felbontása folytán ingatlannal való kielégítése ugyanezen illeték alá esik. 112. §. ' Egyéb ingatlan vagyonátruházások. Minden más, ebben a törvényben részletesen fel nem sorolt esetben, amikor az öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső módon vagy jogügylettel száll át valamely ingatlan, az ingatlannak a szerződésből megállapítható vagy a 25 — 29. §-ok rendelkezései alapján megállapítandó teljes értéke után 5 % ingatlan vagyonátruházási illeték fizetendő. 113. §. Kisajátítás. (1) Az állam, a törvényhatóság, a község (város), továbbá az 1883. évi XXIII. törv.-c. 68. §-a alapján szervezett vizitársaság által az 1881. évi XLI. törv.-c. 1. §-ának 1—12. pontjaiban meghatározott célokra kisajátított ingatlanok után ingatlan vagyonátruházási illeték nem jár. (2) Ez a mentesség azonban csak az 1881. évi XLI. törv.-c. 11. §-a értelmében jóváhagyott kisajátítási /tervben felvett ingatlanokra terjed ki, a mentesség azonban akkor is megadandó, ha az ily módon jóváhagyott tervbe felvett ingatlan a tulajdonossal kötött barátságos egyezség ós nem csupán a bírói kártalanítási eljárás során hozott határozat által ruháztatik át a kisajátítóra. (3) Az 1881. évi XLI. törv.-c. 21. §-a szerint az utcarendezósek alkalmával a telektulajdonos által átveendő terjedékek megszerzésére a mentesség nem terjed ki. ni §. Vagyonközösség megszüntetése. (1) Ha valamely vagyonnak közös tulajdonosai a vagyont maguk között természetben megosztják, vagyonátruházási illeték kiszabásának nincs helye, ha a közös vagyonból a saját tulajdonrészének tiszta értékénél nagyobb tiszta értéket senki sem kap. Ha azonban a megosztásnál a társtulajdonosok közül valamelyik a saját tulajdonrészénél nagyobb értékű vagyonrészt vett át, erre a különbözetre nézve az ügylet természetének megfelelően vagyonátruházási illetéket — és esetleg okirati illetéket is — tartozik fizetni.