Nemzetgyűlési irományok, 1920. III. kötet • 85-108., XX-XXII. sz.

Irományszámok - 1920-XXII. Törvényjavaslat több egyenesadóra és a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről

XXII. szám. 435 illetőleg olyan vagyon vagy vagyonrész foglaltatik, amelyet a vallomás adására kötelezett a jövedelemadóra, illetőleg a vagyonadóra vonatkozólag a korábbi evekben adott vallomásából kihagyott, vagy amely külföldön levő vagy külföldre kivitt vágyont vagy vagyonrészt az 1916. évi XXXII. t.-cikk 38. §-ában foglalt rendelkezések ellenére annak idején nem jelentett be; az illető mentesül a jövedelemadó — illetőleg vagyonadó — törvényekben előírt és az elévülési határidőn belül még érvényesíthető büntetéstől. Ez a mentesülés azonban nem kövétkezhetik be az olyan jövedelem vagy jövedelemrész, illetőleg vagyon vagy vagyonrész tekintetében, amelyre vonatkozólag az adóhatóság az első bekezdésben említett vallomás benyújtása előtt már megindította az eljárást. Az adóköteles fél az első bekezdésben foglaltak szerint mentesül az elévülési határidőn belül még érvényesíthető büntetéstől abban az esetben is, ha korábbi években adott jövedelem-, illetőleg vagyonadó vallomását a jövedelemadó és vagyonadónak 1920. évi kivetéséhez szükséges vallomások beadására, kitűzendő határidő előtt megfelelően kiegészíti. 112. §. Ha az adózó terhére egy és ugyanarra az évre jogerősen kivetett Összes állami egyenes a dóknak, — a fegyver- és vadászati adó a hadmentességi díj kivételével, — valamint a megfelelő helyhatósági pótadóknak együttes összege a félnek ugyanabban az évben valósággal elért összes jövedelmének 75°/o-át meghaladja, abban az esetben igényelheti a fél az állami, törvényhatósági és községi adóknak olyan mórtékben való aránylagos törlését, hogy ezeknek az adóknak együttes összege a valóságos jövedelem 75°/o-ánál ne legyen több. * Amennyiben az adóévet követő évre vonatkozó jövedelemadó kivetése hiteles mérlegen alapult, valóságos jövedelműi — a levont adók és magánjogi terhek hozzáadásával — azt a jövedelmet kell tekinteni, amely a jövedelemadó szempontjából megállapíttatott. Ha pedig a jövedelemadót nem hiteles mérleg alapján állapították meg, akkor a fél hitelt érdemlő módon köteles kimutatni a jövedelemadó tekintetében fennálló rendelkezéseknek megfelelően kiszámított valóságos jövedelmét. Az első bekezdésben említett adók törlését ós a törölni kórt adótöbblet behajtásának a felfüggesztését az adóévet követő év végéig lehet kérni. A kérelem, felett elsőfokon a jövedelemadót kivető pénzügyigazgatóság (adófelügyelő),-másodfokon a pénzügyigazgatóság székhelyére nézve illetékes közigazgatási bizottság adóügyi bizottsága határoz. Utóbbinak a határozata ellen a 27. §. értelmében panasznak van helye. Ha valamelyik adónem kivetése az előző bekezdésben említett határidőig még nem jogerős, akkor az adózó a határidő lejárta előtt annak meghosszabbítását és a valóságos jövedelem 75°/o-át meghaladó állami, törvényhatósági és községi adók behajtásának a felfüggesztését. kérheti a pénz ügyigazgatóságtól (adó felügy élőtől). Az eljárást egyebekben a pénzügyminiszter rendeletileg szabályozza. 113. §. A minisztérium egy olyan országos bizottságot alakít, amelynek feladata, a pénzérték változásait a különféle gazdasági viszonylatokban állandóan 55"