Nemzetgyűlési irományok, 1920. III. kötet • 85-108., XX-XXII. sz.

Irományszámok - 1920-XXII. Törvényjavaslat több egyenesadóra és a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről

XXIÍ. szám. 407 Á bizottság határozatképességéhez az elnökön és előadón kívül legalább négy tag jelenléte szükséges. Ha ennyi tag nem jelenne meg, az elnök a szükséghez képest póttagot hív be. Ameddig a bizottság elnökének vagy valamely bizottsági tagnak felvagy lemenő ágbeli rokonának vagy sógorának, vagy harmadfokig terjedő oldal rokonának, végül illetményt (ellátást) adójának jövedelem adójáról van szó, az illető tag köteles az ülésről távozni. Ily esetekben az elnök helyét helyettesének vagy valamelyik bizottsági tagnak adja át. A bizottság határozatát szótöbbséggel hozza. Az elnököt mindenkor megilleti a szavazat joga ; ha az elnök szavazatával a szavazatok egyenlően oszlanak meg, az a vélemény válik a bizottság határozatává, amelyhez az elnök szavazatával járult. A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni. A bizottság ügyrendjét a továbbiakban a pénzügyminiszter rendelettel szabályozza. • % 26. §. Az 1909. évi X. t.-cikk 59. §-ának 4. pontja helyébe lép : 4. könyvvizsgálatot elrendelni, ha azt szükségesnek tartja, vagy a fél azt kéri. A könyvvizsgálatot elrendelő határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak. 27. .§. Az 1909. évi X. t.-cikk 61. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek : Az adófelszólamlási bizottság határozata ellen minden esetben panasszal élhet úgy az adózó, mint a bizottság előadója. A panaszt az 1896. évi XXVI. t.-c. értelmében a pénzügyigazgatóságnál (adófelügyelőnél) kell benyújtani, s azt a közigazgatási bíróság mindenkor a nyilvánosság kizárásával tárgyalja. A panasznak nincsen halasztó hatálya. 28. §. Az 1909. évi X. t.-Gjikk 62. §-a helyébe lép: Az adókivetés befejezte után adókötelessé vált személyek rendszerint csak a következő évben kerülnek adó alá. E szabály alól kivétetnek és évközben is adókötelesekké lesznek a következő személyek: 1. Az 1. §-nak 5. és 6. pontjában említett jogi személyek. Az 1. §. 5. pontjában említett vállalatokkal szemben azonban az első mérleg elkészültóig az adó kivetése szünetel. A mérleg elkészültével az annak alapján megállapított adóköteles jövedelem alkotja a vállalat első és második évére szóló adóalapot. Ha a mérleg csonka év eredménye, az adóalap teljes évre kerekítendő ki, azonban az egész évre kikerekített jövedelem után kivetett adóból az adóköteles terhére csupán azt az összeget lehet előirni, amely a jövedelem keletkezését követő hónap elsejétől az év végéig esik. 2. A külföldön lakó és még nem adózó magyar állampolgárok, valamint a még nem adózó külföldiek, amennyiben évközben válnak adókötelesekké.