Nemzetgyűlési irományok, 1920. III. kötet • 85-108., XX-XXII. sz.

Irományszámok - 1920-XXII. Törvényjavaslat több egyenesadóra és a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről

XXIÎ. szám. 40i 1,560.000 R-án felöl 1,640.000 K jövedelemig 470.000 K, 1,640.000 » » 1,720.000 » » 500.000 » 1,720.000 » p 1,800.000 » * 530.000 » 1,800.000 » » 1,900.000 » » 560.000 » 1,900.000 » » 2,000.000 » » 600.000 » 2,000.000 K-án felül 30°/o ot kell fizetni jövedelemadó fejében akként, hogy a fokozatok 10.000 K-ként emelkednek s minden megkezdett fokozat teljes 10.000 K-nak veendő. Ha 800 K-án alul is van adóztatásnak helye, 800 K-tól lefelé a fokozatok 50 koronánként, az adótételek pedig 30 fillérrel kisebbednek. A magasabb fokozatok alkalmazásánál a magasabb fokozat alkalmazásával járó adótöbblet nem lehet nagyobb, mint a fokozatot meghaladó jövedelem. 2. A jelen szakasz 1. pontja szerint járó rendes adótételnek még további a) 15°/o-át fizeti az az egyén, akinek háztartásához családtag nem tartozik ; b) 10°/o-át fizeti az az egyén, akinek háztartásához csak egy családtag tartozik. Annak az elbírálásánál, vájjon az a) vagy b) pont szerint fokozott adóztatást kell-e alkalmazni, a háztartáshoz tartozónak .kell tekinteni azt, aki az adókötelessel együtt adózik, továbbá azokat (feleség, lemenők ós felmenők), akiknek eltartásáról az adóköteles törvény szerint gondoskodni tartozik, ha az eltartottak vele együtt laknak, vagy ha hitelt érdemlően igazolja, hogy eltartásukról más módon gondoskodik; végül vagyoni helyzetükre való tekintet nélkül azok a lemenők, akik bár a háztartáson kívül élnek is, de az adóköteles részéről állandó anyagi támogatásban részesülnek. 3. Az özvegygyé lett olyan nő, akinek egy gyermeke van, vagy nincs gyermeke, a férj elhalálozását követő egy éven át még nem fizeti a rendes adótételen felül az előbbi bekezdésben említett 15, illetőleg 10°/o-ot. 4. Az előző 2. pontban foglalt rendelkezések a gyámság alatt állókra nem terjednek ki abban az esetben, ha önállóan adóznak. 13. §. Az 1909. évi X. t.-cikk 26. §-ának második és harmadik bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: Vallomást tartozik adni mindenki, akinek az adóévet megelőző évjben az összes jövedelme — a 12. §. 5., 7. és 8. pontjaiban említett tételek levő-, nása nélkül — az évi 10.000 K-t meghaladta. A vallomásban az adóköteles a saját, valamint a vele együtt adózók (3. §.) összes, bármely forrásból származó jövedelmét számszerint tartozik bevallani. Ha olyan jövedelemről van szó, amelynek összegét csak becsléssel lehet megállapítani, az adózó tartozik arra is rámutatni, hogy mily adatok alapján becsülte ezt a jövedelmet a bevallott összegben s különösen tartozik üzletének évi forgalmát, a földbirtoknál pedig a beszedett termények mennyiségét és a mellékhaszonvételek terjedelmét bevallani.. Nemzetgyűlési irományok 1920—1923. III. kötet. bí