Nemzetgyűlési irományok, 1920. III. kötet • 85-108., XX-XXII. sz.

Irományszámok - 1920-101. Törvényjavaslat az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről szóló 1920. évi I. t.-c. 13. §-ának módosításáról

342 101. szám. Melléklet a 101. számú irományhoz. Indokolás „az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről szóló 1920. évi I. törvénycikk 13. §-ának módosításáról" szóló törvényjavaslathoz. Az alkotmányosság ' helyreállításáról és az állami ! főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről szóló 1920 :

1. t.-c. 13. §-a abból indul ugyan ki, hogy a kormányzót általában véve a királyi hatalomban foglalt jogok alkotmányos gyakorlása illeti meg, azonban mégis a kormányzó jogkörét a királyi hatalommal szemben több vonatkozásban korlátozza. A kormányzó jogkörének leglényegesebb korlátozásait kétségkívül a 13. §. második és harmadik bekezdése tartalmazza. Nevezetesen a 13. §. második bekezdése szerint a kormányzót a nemzetgyűlés által alkotott törvények tekintetében nem illeti meg a törvényszentesítés joga, hanem az ily törvényket újabb megfontolás végett csupán egy izben küldheti vissza a nemzetgyűlésnek. A 13. §. harmadik bekezdése értelmében pedig a kormányzó a nemzetgyűlést nem napolhatja el, s a nemzetgyűlést csak abban az esetben oszlathatja fel, ha a nemzetgyűlés a kormányzó üzenete dacára tartósan munkaképtelenné vált és munkaképességét a nemzetgyűlés elnöke a házszabályokban biztosított jogaival sem képes helyreállítani. I. Kétségtelen, hogy az 1920 :

1, t.-c. az említett korlátozásokkal a nemzet jogainak biztosítását kívánta szolgálni. Az 1920 : í. t.-c. 13. §-ának az a rendelkezése, amely a törvényszentesítés jogával a kormányzót nem ruházta fel, összhangban is áll az említett céllal, mert ezáltal a nemzetgyűlés, mint a nemzet törvényes képviselete, a törvényhozásban megnyilvánuló nemzeti akarat kizárólagos döntő tényezője lett. . Ezzel szemben azonban az 1920 :

1. t.-c. 13. §-ának az az intézkedése, amely a kormányzót a nemzetgyűlés feloszlatására csupán a nemzetgyűlés tartós munkaképtelensége* esetére jogosítja fel, nemcsak az állami élet zavartalan menetének biztosítása szempontjából nem kielégítő, hanem a nemzet szuverenitását, a nemzet jogainak érvényesülését egyenesen veszélyeztetheti, sőt meghiusítja. Az állambölcselet, az alkotmányos felfogás és a magyar alkotmány szelleme szerint egyaránt maga a nemzet az, amelyet a szuverenitás megillet s a nemzetgyűlés a szuverén hatalomban foglalt jogokat csupán, mint a nemzet törvényes képviselete