Nemzetgyűlési irományok, 1920. II. kötet • 62-84., XV-XIX. sz.

Irományszámok - 1920-71. Törvényjavaslat több egyenesadóra és a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről

84 71. szám. Az adófelszólamlási bizottság három év tartamára alakul. Az adófelszólamlási bizottság nyolc rendes és hét póttagból áll. Ezek közül az elnököt a belügyminister nevezi ki. Három rendes és három póttagot a pénzügyminister nevez ki. Négy rendes és négy póttagot a törvényhatóság választ. Azokban a törvényhatóságokban, amelyeknek területén kereskedelmi és iparkamara székhelye van, az adófelszólamlási bizottságba az illető törvényhatóság helyett egy rendes és egy póttagot a pénzügyminister felhivására az illető kereskedelmi és iparkamarának kereskedelmi és ipari osztálya az 1868. évi VI. t.-c. 18. §-ához képest teljes ülésben a kereskedők ós iparosok közül választ. Ahol ügyvédi kamara székhelye van, egy rendes és egy póttagot a törvényhatóság helyett az ügyvédi kamara közgyűlése is választ. Az elnök helyettesét a rendes tagok közül a pénzügyminister jelöli ki. Kinevezhető, illetve megválasztható minden magyar állampolgár, aki polgári és politikai jogainak teljes élvezetében van és az illető felszólamlási bizottság kerületében lakik. A bizottság egybeállításánál különös figyelmet kell fordítani arra, hogy abban a különböző foglalkozások lehetőleg arányosan legyenek képviselve s a pénzügyminister a kinevezéseinél a mezőgazdasági érdekeltség képviseletéről megfelelően gondoskodni tartozik. A kinevezett tagok közül kettőnél több tényleg alkalmazott tisztviselő nem lehet. Az adófelszólamlási bizottság tagja lehet az is, aki nem tartozik a jövedelemadó fizetésére kötelezettek közé. Aki bizottsági taggá választatik vagy kineveztetik, e megbízatásnak teljesítését alapos ok nélkül nem tagadhatja meg, kivéve ha ily megbízatásban már részesült és azt az előző időszakban teljesítette is. A pénzügyminister az adófelszólamlási bizottság tagjait, illetőleg a belügyminister az elnököt a három évre szóló megbízatás alól időközben is felmentheti, ha az illetők a fennálló törvényes rendelkezések ellenére és a közérdek súlyos sérelmére járnak el. Az ily módon felmentett tag helyére ugyanaz a minister nevez ki, illetve ugyanaz a törvényhatóság vagy éraekr képviselet választ új tagot, akinek kinevezése, illetve amelynek választása folytán a tag eredetileg megbízatását nyerte. Az előző bekezdés eseteiben, valamint máskor is, ha a bizottság megalakulása után valamelyik tagjának megbízatása bármi okból megszűnik, a helyére, kinevezett vagy megválasztott tag megbízatása a három évi időszakból még hátralévő időnél tovább nem tarthat. A bizottság előadója szavazati jog nélkül a pénzügyigazgatóság (adófelügyelő) kiküldötte. A bizottságnak ügyvéd tagjai a saját bizottságuk előtt feleket nem képviselhetnek. A bizottság tagjai az elnökkel együtt az első ülésben, s amennyiben azon mindannyian meg nem jelentek volna, mindenesetre működesök megkezdése előtt a következő ünnepélyes fogadalmat tartoznak letenni: »En IST* N. becsületemre fogadom, hogy a jelen megbízatásommal járó feladatok teljesítésében lelkiismeretesen és részrehajlás nélkül a törvény értelmében fogok eljárni és az annak során az adózó viszonyairól tudomásomra jutott adatokat szigorúan titokban fogom tartani.« A titoktartás a bizottsági előadót és a szakértőt is kötelezi. A tárgyalási iratokat szintén hivatalos titokként kell kezelni. A bizottság tagjai a pénzügyminister által rendeleti úton megállapítandó napidíjat húznak az államkincstártól. Ezek a napidíjak a bizottság műkő-