Nemzetgyűlési irományok, 1920. II. kötet • 62-84., XV-XIX. sz.

Irományszámok - 1920-71. Törvényjavaslat több egyenesadóra és a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről

71. szám. 81 18. §. Az 1909. évi X. t.-cikk 32. §-át a következő új bekezdés egészíti ki: Az adókötelesek összeírását, az összeírás módozatát ós terjedelmét, illetőleg az adóösszeírási munkálatok ellátására vonatkozó eljárást a pénzügyminister rendeleti úton szabályozza. 19. §. Az 1909. évi X. t.-eikk 36. §-ának első bekezdése helyébe *a következő rendelkezések lépnek: Aki vallomását az előírt határidőben nem adja be, a kivetés során megállapított adónak 20°/o-át, ha pedig a vallomás beadására hozzá intézett felhívásnak sem tesz eleget, a megállapított adónak 100°/o-át fizeti pótlók fejében, amelyet a pénzügyigazgatóság (adófelügyelő) az adóval egyszerre állapít meg s a kivetési lajstromba is bevezet. Ha azonban az adózó adójának elsőfokú megállapításáig igazolja, hogy vallomását véletlen mulasztásból nem adhatta be, avagy a hozzá intézett felhívásnak hibáján kivül nem felelhetett meg, a pótlék kivetése mellőzendő. 20. §. Az 1909. évi X. t.-cikk 37. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép : A jövedelemadót első fokon a pénzügyigazgatóság (adófelügyelő) veti ki. 21. §. Az 1909. évi X. t.-cikk 44. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: A pónzügyigazgatóság (adófelügyelő) az adózó je védelmének megállapításánál a fél vallomásában foglalt, az összeíró közegek által előtérj esz te tt> valamint az általa esetleg beszerzett adatokat lelkiismeretesen mérlegeli. Amennyiben beható vizsgálat után a vallomásnak helyességére, vagy az adóköteles jövedelem nagyságára nézve kételyei lennének, eljárásában arra törekszik, hogy mindazokat a ténykörülményeket felderítse, amelyeknek ismerete a jövedelem helyes és a valóságnak megfelelő felbecsüléséhez okvetlen szükséges. E célból joga van a pénzügyigazgatóságnak (adófelügyelőnek): 1. az adózót megidézni és a jövedelem megbecslésére vagy megállapítására vonatkozó adatok és körülmények felől kikérdezni, észrevételeinek és esetleges kifogásainak előterjesztésére felhívni; 2. az adózótól egyes meghatározott kérdésekre írásban is felvilágosítást kívánni ; 3. a jövedelem megbecslése céljából tanukat és szakértőket megidézni és meghallgatni; 4. az olyan adózótól, aki a kereskedelmi törvény rendelkezései szerint könyveket tartozik vezetni, vagy aki saját beismerése szerint kereskedelmi vagy gazdasági könyveket vezet, a hiteles nyereség-veszteség számla bemutatását követelni; Nemzetgyűlési Irományok. 1920—1923. IL kötet. Ü'