Nemzetgyűlési irományok, 1920. II. kötet • 62-84., XV-XIX. sz.
Irományszámok - 1920-71. Törvényjavaslat több egyenesadóra és a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről
71. szám. 75 tében is eszközlendő levonásokon kívül, a vételár eléréséhez szükséges letarolási, szállítási és egyéb költségek is levonandök. Az erdő faállományának eladása esetében a vételárnak teljes összegét kell tekinteni nyers bevételnek azokban az esetekben is, amidőn az egész erdő faállománya adatik el, vagy pedig nem évenként, hanem a forda-tartam több évére egyszerre történik a vágás. Azokra az erdőkre nézve, amelyek rendes üzemterv szerint kezeltetnek (1879. évi XXXI. t.-cikk 17. §-a) s amelyekben a vágás nem évenként, hanem több évről összevonva történik, megengedtetik, hogy amennyiben a vételár, azoknak az éveknek számával osztva, amelyeknek vágása egyesíttetik, ögy-egy évre a fél egyéb számbavehető jövedelmével egyesítve kisebb adótétel alá esnék, mintha a vételár teljes Összege adatnék a fél egyéb számbavehető jövedelméhez, ez a kisebb adótétel, illetőleg az abból két tizedesig kifejlesztett százalékos adókulcs alkalmaztassék a vételár teljes összegéből és a fél azon évi egyéb jövedelmeiből alakuló egész adóköteles jövedelemre. a. §. Az 1909. évi X. t. : cikk 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: A házbéradó alá eső épületeknél az adóévet megelőző évben bóradó alá vont nyers haszonértek az adóalap, leütve ebből a házadótörvény szerint figyelembe vett laküresedés tartamára eső részt. Ha az épület egészben, vagy részben házosztályadó alá tartozik, vagy általános házbéradó alá nem tartozó helyeken az évnek csak egy részében volt bérbeadva, a nyers haszonértek a helyi, vagy környékbeli viszonyokhoz és a tényleges használathoz képest becsülendő meg. Ez a haszonértek azonban nem lehet kisebb annál az összegnél, mely után 9°/o-os kulcs mellett az 1909. évi VI. t.-cikk 24. §-a szerint kiszámított házosztályadó összegével egyenlő házbéradó járna. Elmarad a jövedelem külön megbecsülése mindazoknál az épületeknél és épületrészeknél, melyeknek haszonértéke az erdő és mezőgazdasági, bányavagy iparüzem (üzlet) jövedelmében már benfoglaltátik ós ennek folytán ezek a házadó alá sem tartoznak. 12. §. Az 1909. évi X. t.-cikk 18. §-a helyébe a következő rendelkezések épnek : Az ipar, kereskedelem és egyéb, a keresetadó III. osztályába tartozó haszonhajtó foglalkozásoknak, valamint a bányaművelésnek és a hozzátartozó iparágaknak jövedelmét egyedül és kizárólag a jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései alapján kell megállapítani. Az összes haszonbérleteknél a bérlő tiszta jövedelmét ép úgy kell számítani," mintha a bérlő tulajdonos volna. • A nyereséghez "értelemszerűen hozzáadandó, illetőleg abból levonandó tételekre nézve a jelen törvény 16. §-ának negyedik bekezdésében foglaltak irányadók. A jelen szakaszbaít említett foglalkozásokból eredő jövedelmek megállapításánál, egyéb adatok hiányában az 1909. évi IX. t.-cikknek és az 1912. évi LUI. t.-cikk negyedik fejezetének vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 10*
