Nemzetgyűlési irományok, 1920. II. kötet • 62-84., XV-XIX. sz.

Irományszámok - 1920-71. Törvényjavaslat több egyenesadóra és a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről

72 71. szám. 3. §. Az 1909. évi X. t.-c. 5. §-a a következőkkel egészíttetik ki: 13. a IV. osztályú kereseti adó alá eső adózóknak szolgálati illetményei és ellátásai, és pedig: a) közszolgálatban levőknél teljes összegükben; b) a magánszolgálatban levőknél pedig 25.000 koronát meg nem haladó Összegükben. A magánszolgálatban levők szolgálati illetményeinek és ellátásainak az a része, amely a 25.000 koronát meghaladja, adóköteles. Annak megállapításánál, hogy a szolgálati illetmény, vagy ellátás 25.000 koronát meghalad-e, vagy sem, 1. a szolgálati illetménynek, vagy ellátásnak az a része, mely ingatlanokból vagy egyéb adótárgyakból származik, ha azoknak külön adóját a fenn-' álló szabályok értelmében a haszonélvező javadalmas köteles fizetni, nem tekinthető szolgálati illetménynek vagy ellátásnak (1909. évi X. t.-cikk 21. §. 2. pontja) ; 2. a szolgálati illetményből, vagy ellátásból az 1909. évi X. t.-cikk 22. §-ában felsoroltakon kívül más kiadást nem lehet levonni. Az adókötelezettség megállapítása szempontjából is figyelmen kívül kell hagyni a közszolgálatban állók háborús pótlékait, drágasági segélyeit ós a 22. §. harmadik bekezdésében említett terhelt járandóságokat, a magánszolgálatban állóknál pedig a 22. §. első és második bekezdése szerint adómentes illetményrészeket, végül a mozgósított személyek hadfelszerelési járulékait. A jövedelemadótörvény szempontjából az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár alkalmazottai a közszolgálatban levőkkel egyenlő elbánás alá esnek. 14. a kormányzónak illetményei, végül a nemzetgyűlés tagjainak e minőségükben őket megillető járandóságok. Az 1909. évi X. t.-cikk 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: Ha a jövedelemadó fizetésére kötelezett összjövedelmének egy része adómentes, a jövedelemadót az adómentes jövedelemnek teljes figyelmenkívül hagyásával csak az adóköteles jövedelem után kell megállapítani. 5. §. Az 1909. évi X. t.-cikk 10. §. helyébe lép: Ajándékozott vagy örökölt r

vagyon és életbiztosítási tőke csak hozadékában kerülhet adó alá. E szempont alá esnek a sorsjegy- és sorsjátéknyeremények is, kivéve ha ezek a nyeremények a sorsjegyek árusításával hivatásszerűen foglalkozó egyének javára sorsoltatnak ki. Az ingatlanok adásvételéből származó nyereség adóköteles jövedelem abban az esetben, ha az ingatlan visszterhes szerződés alapján szereztetett meg és azt időközben a vevő avagy — ajándékozás esetén — jogutóda az adóévet megelőző évben tovább eladta és ez az eladás a szerzéstől számítva két éven belül történt. Ha az adóköteles igazolja, hogy a vételárkülönbözetet (