Nemzetgyűlési irományok, 1920. II. kötet • 62-84., XV-XIX. sz.
Irományszámok - 1920-68. A nemzetgyűlés mentelmi bizottságának jelentése zsarolás bűntette miatt gyanúsított Forgács Miklós nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében
68. szám. 67 bizottság a zaklatás esetét kizárva lássa s a kikért képviselő mentelmi jogát felfüggeszteni javasolja. Igaz ugyan, hogy amint a bíróság ítélkezésében is, úgy a mentelmi jog felfüggesztésének kérdésében is nem a törvényből vett minősítés, hanem a vád, illetve eljárás tárgyává tett cselekmény vagy mulasztás fenn- vagy fenn nem forgása a fontos, közömbös -lévén, hogy a tettazonosság keretében az milyen minősítést nyer : lopásnak, rablásnak, sikkasztásnak, zsarolásnak stb. minősített-e. Ennek a mentelmi bizottság is tudatában van. Jelen esetben még sincs abban a helyzetben, hogy a megkeresésnek eleget tegyen, mert amíg egyfelől a minősítésnek megfelelő tényállást nem tudja megtalálni a nyomozás anyagában, másfelől kielemezni is csak oly tényeket tud ebből, melyek távolról sem tartalmazván a megkeresésben említett minősítés tényelemeit, kétséges, hogy mily cselekményt vett a vádhatóság a maga eljárásának alapjául. Egyébként is a mentelmi bizottság is jogosult lóvén a cselekményt, mint maga az ítélő bíróság, a minősítést illetőleg is elbírálni, hogy a bűnvádi eljárásnak esetleges tendenciáját is mérlegelhesse s egyáltalán megítélhesse, hogy legalább is absztrakt büntetendő cselekmény fennforog-e, a legkevesebb, amit megkövetelhet, hogy a tényállás, melyből a tényálladéki elemek meghatározhatók, szabatosan formulázva terjesztessék elébe, mert ha a végleges minősítés az ítélőbíróság joga ós feladata is, viszont a nemzetgyűlés joga és feladata meghatározni, hogy mily tényállás az, melynek keretében a bíróság vagy vádhatóság a tettazonosság határai között az illető képviselő ellen eljárni jogosult. Különösen kiszámíthatatlan következményei lehetnének a mentelmi jog felfüggesztésének, módjában levén a bűnvádi hatóságoknak az egyszer megadott felfüggesztés alapján esetleg oly irányban is eljárni, melynek céljára a gyanúsított, terhelt vagy vádolt képviselő kiadható nem lett volna. Jöhet idő, mikor ez veszélyeket rejt magában. Ezért sohasem szabad eltekinteni attól a helyes alkotmányjogi elvtől, hogy a mentelmi jog mindig csak valamely konkrét alakban formulázott tényállás (tényállítások) alapján ós ennek keretére korlátozva függeszthető fel. Ily tényállás jelen esetben a megkeresésben nem foglaltatik, — ezért a mentelmi bizottság azt sem tudván kizárni, hogy zaklatás esete forog fenn, — tisztelettel azt javasolja, hogy a nemzetgyűlés Forgács Miklós nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát, a jelen megkeresésből kifolyólag ne függessze fel. Kelt Budapesten, 1920. évi május hó 26-án. Hegyeshalmy Lajos &. K Rupert Rezső s. k., a mentelmi bizottság h. elnöke. a mentelmi bizottság élőadója.
