Nemzetgyűlési irományok, 1920. II. kötet • 62-84., XV-XIX. sz.

Irományszámok - 1920-67. A nemzetgyűlés mentelmi bizottságának jelentése lopás bűntettével vádolt Fábián István nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében

67. szám. 67. szám. A nemzetgyűlés mentelmi bizottságának jelentése lopás bűntettével vádolt Fábián István nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Tisztelt Nemzetgyűlés! A nemzetgyűlés mentelmi bizottsága 1920. évi május hó 21-én és 26-án tárgyalás alá vette a kecskeméti törvényszéknek a budapesti kir, főügyészség által beterjesztett megkeresését, melyben a lopás bűntette miatt feljelentett Fábián István nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri, és a következőkép határozott: A vád szerint 1918. év telén az abonyi lakosság gróf Vigyázó, gróf Szapáry és báró Harkányi birtokain a szegélyfák egy részét kivágta és tüzelésre felhasználta, Fábián István, az abonyi nemzeti tanács elnökének engedélyével. Az engedély megadásából lopás bűntettének a vádját konstruálja meg a kecskeméti törvényszék. A becsatolt iratokból a következő tényállás állapítható meg. A front felborulásával hazaözönlő katonaság rettegésben tartotta lövöldözéseivel - a községet. Az állami szervnek nagy része elmenekült. A beállott tél tüzelő nélkül találta a túlizgatott lakosságot, mely az ott működő egyetlen szervhez, a nemzeti tanácshoz fordult segítségért. A nemzeti tanács — miután a fázó tömeg a nagyértékű parkokat akarta kivágni, hogy tüzelőhöz jusson — Teszáry László főszolgabíró vallomása szerint is tekintettel a végszükségre, a szegélyfák kivágatását engedélyezte. A iák kidöntéséért a munkás az ágakat ós gyökereket kapta meg, a faderekakat pedig ölszámra eladta a község lakosainak az erre kirendelt értékesítő hivatal. Az érte befolyt pénz egyrészét a fa tulajdonosainak kiadták, a többit még ma is a község őrzi; Fábián István szerepe csak az volt, hogy mint a nemzeti tanács elnöke, a fák kivágását engedélyezte. Ezzel nem hogy büntetendő cselekményt nem követett el, hanem ellenkezőleg a fáért esengő és mindenre kész tömeget kielégítette anélkül, hogy érzékenyebb kárt engedett volna okozni a birtokosoknak. Lehetetlen le nem szögezni azt a kihallgatásokkal igazolt tényt, hogy