Nemzetgyűlési irományok, 1920. II. kötet • 62-84., XV-XIX. sz.

Irományszámok - 1920-73. A nemzetgyűlés igazságügyi bizottságának jelentése "az árdrágító visszaélésekről szóló 38. számú törvényjavaslat tárgyában

152 73. szám. A 7. §-ból töröltettek a következő szavak: »valamint a legmagasabb árakra vonatkozó rendelkezések«, mert abban, hogy a törvény rendelkezései általában nem terjednek ki a kiviteli engedély alapján való exportra, a legmagasabb árakra vonatkozó rendelkezések is úgyis bennfoglaltatnak A 8. §-ba szabatosság végett a »külföldről« szó után beiktatta a bizottság az »engedéllyel« határozót, mint ami a javaslat értelmének és szándékának felelvén meg, a javaslatból csak tévedésből maradhatott ki s »az igazolt ár« szavak helyére beiktatta »a tájékoztató árak«* szavakat, mit a 2. §. módosítása vont maga után. A zárójelbe, mint hiányzó bevétetett még a »2. §.«-ra való utalás is. Nagy vitára adott alkalmat a 9. §. Kifogás merült fel a laikus bírák alkalmazása ellen. Miután azonban az igazságügy miniszter úr megnyugtató nyilatkozatot tett a tekiutetben, hogy a szakbíróság oly képviseletet nyer a bíróságban, hogy a törvényalkalmazás jogászi szabatossága és pártatlan szigorúsága csorbát nem fog szenvedni s a törvény várt hatása éredekeltségi befolyással illuzóriussá tétetni, az igazságügyi bizottság változatlanul fogadta el a §-t annál is inkább, mert arra nézve is megnyugtató Ígéreteket tett a miniszter úr, hogy a fellebbvitel kérdését úgy fogja rendezni, hogy legrosszabb esetben is, ha a fellebbezés kizáratnék, a bírósági tanáos tagszámában s az eljárási szabályokban, nevezetesen a védelem szabadságának biztosításában s a bűnvádi perrendtartás szellemének és elveinek fenntartásában, kivéve a gyorsaságot, lényegesen nem hátráltató rendelkezéseket ós elveket, meg legyen minden garancia arra nézve, hogy az ítélkezés alapos és megnyugtató legyen. Ali. §. első bekezdésében a »két« szó helyére .három« szó tétetett, minthogy a bizottság óvatosságból inkább több, mint kevesebb időre óhajtja az alapul szolgáló kérdéseket rendezni, fennmaradván a lehetőség arra nézve, hogy a viszonyok változtával a törvényhozás esetleg korábban is hatályon kívül helyezze a törvényt. Egyebekben az igazságügyi bizottság szövegezésében mellékletül csatolt javaslat csak írásmódra s itt-ott a központozásban tér el az eredeti javaslattól. Az előadottak alapján az igazságügyi bizottság' azzal a nagy szótöbbséggel hozott határozatával lordul a nemzetgyűléshez, hogy „az árdrágításról" szóló törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében általánosságban és részleteiben is elfogadni méltóztassék. Budapest, 1920. évi június hó 11-én. Hencz Károly s. k., Rupert Rezső s. k., az igazságügyi bizottság elnöke. az igazságügyi bizottság előadója. i