Nemzetgyűlési irományok, 1920. II. kötet • 62-84., XV-XIX. sz.
Irományszámok - 1920-62. Törvényjavaslat a fényűzési forgalmi adóról
6 62. szám. Az adóalap megállapításánál számításba kell venni mindazt az ellenértéket, amelynek fizetésére a fényűzési tárgy megszerzője magát kötelezte. A fényűzési tárgy csomagolásának költségeit akkor is az ellenértékhez kell számítani, ha a szállító kötelezte magát, hogy a csomagolás anyagát (tartályokat) bizonyos meghatározott értékben visszaveszi. Azok az összegek, amelyeket a szállító a fényűzési tárgy fuvarozásáért és biztosításáért felszámít, csak akkor és csak annyiban nem részei a vissztehernek, ha általuk a szállítónak a fuvarozásért és biztosításért járó tényleg felmerült kiadásai téríttetnek meg. Ha a szállításért nyújtott ellenszolgáltatás nem becsülhető meg, úgy a fényűzési tárgy értéke szolgál adókivetési alapul; az első bekezdésnek a kikerekítésre vonatkozó rendelkezéseit értelemszerűen itt is alkalmazni kell. A fényűzési tárgynak vagy az érte nyújtott, de pénzösszegben meg nem határozott ellenszolgáltatásnak értékelésénél a közönséges forgalmi érték szolgál alapul. Zálogügyletről kiállított okmányok átruházásánál az ellenérték a zálogjegyért fizetett ár, a zálogkölcsön és a mellékjárulókok együttes összege. Ha a fizetés idegen államoknak forgalomban levő pénznemeiben vagy belföldi kereskedelmi érmékben köttetett ki, úgy a megállapított értékeket a belföldi törvényes pénzértékre kell átszámolni. Az átszámítási kulcsokat időrőlidőre a pénzügyminister rendelettel állapítja meg. 10. §. Vegyes tartalmú szerződését. Ha valamely szerződés fényűzési tárgyakon kívül oly tárgyakra vagy szolgáltatásokra vonatkozólag is köttetett, amelyek nem tárgyai a fényűzési forgalmi adónak, úgy a fényűzési forgalmi adó kivetésénél az ellenértéknek csak azt a részét lehet alapul venni, amely abból a felek rendelkezése szerint a fényűzési tárgyakra esik. Ha átalányösszeg köttetett ki, úgy rendszerint az egész ellenérték szolgál a fényűzési forgalmi adó alapjául. A pénzügyminister azonban rendelettel szabályozhatja, hogy ilyen esetekben, ós pedig közelebbről megjelölendő előfeltételek betartása mellett, csak az az összeg vétessék az adókivetés alapjául, mely az összellenértékből a fényűzési tárgyakra eső ellenértéknek felel meg, ' > : 11. §• Az adófizetési kötelezettség. Az adófizetési kötelezettség azt terheli, aki a szállítást (2. §.) teljesítette. Árverés esetében (4. §.) az adófizetési kötelezettség egyetemlegesen terheli az árvereltetőt, az eddigi tulajdonost és az árverési verőt; bírói árverésen az árverési vevő egyedül felel az adóért. ; Valamely üzlet vagy vállalat elidegenítése esetében a megszerző fél a folyó adókivetési időszakot (14. §.) terhelő adókért, ós pedig az átvétel időpontjáig az elidegenítővel egyetemlegesen felelős.
