Nemzetgyűlési irományok, 1920. II. kötet • 62-84., XV-XIX. sz.
Irományszámok - 1920-71. Törvényjavaslat több egyenesadóra és a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről
134 71. szám. az adó terhének azt az igazi mérvét, amely a pénz mostani vásárló, erejével kellő arányban állana, annyival kevésbé, mert viszont elejtem a 6Q°/o-os hadipótlékot, de egész általánosságban nagyobb fokozást az adózók gazdasági helyzetére való tekintettel nem javasolhatok. A haszonbérlők terhére a ül. osztályú kereseti adót csakis háromszoros összeggel tartom előírandónak, mivel annak folytán, hogy a földadónak és pótadóinak felemelt részét a 87. §. szerint nem a tulajdonos,, hanem ' a haszonbérlő viseli, a kereseti adónak ötszörös emelése a haszonbérlőket méltánytalanul súlyosan érintené. A másik csoportba tartoznak az új adózók és azok az adózók, akikkel szemben a pénzügyi hatóságok az előmunkálatok során azt állapítják meg, hogy kereseti viszonyaik a lefolyt utolsó három évben akár a háború miatt, akár az azóta beállott gazdasági viszonyok folytán, vagy más körülmények miatt lényegesen javultak, vagy akiknek adója az eredeti adókivetéskor bármely okból aránytalanul alacsonyan állapíttatott meg, végül azok az adózók, akiknek adóját az 1917—1919! évekre pl. az 1915. évi XIV. t.-cikk 7. §. alapján mérsékelték,, azonban a mérsékelés okai már megszűntek s így az ötszörös, illetőleg háromszoros, adó a hasonló terjedelmű foglalkozást űző és az első csoportba tartozó adózók terhére, átvitt adóval nem állana arányban. Ezeknél az adózóknál a pénzügyi hatóságok az adónak az 1920 — 1922. évekre ötszörös, illetőleg háromszoros összegben leendő előírását mellőzik és ehelyett az adót teljesen újból állapítják meg. A második csoportba eső adózókkal szemben követendő új adókivetési eljárás során azonban megköti a törvényjavaslat az adókivetési joggal felruházott pénzügyi hatóság kezét annyiban, hogy — még az új adózókkal szemben is — a tényleges kereset kipuhatolását eltiltja ós az egyenlő és arányos teherviselés okából csak azt engedi meg, hogy a hasonló foglalkozást űző és az első csoportba tartozó adózók terhére ötszörös, illetőleg háromszoros összegben átvitt adóösszegekhez viszonyítva állapítsák meg az adót. A kivetési eljárás az adózóknak most ismertetett két csoportjánál — mint már említettem — különböző lesz. Az első csoportba tartozóknak adóját az 1919. évi adó Ötszörös összegében, illetőleg a haszonbérlőknél az adó háromszoros összegében nem az adókivető bizottság, hanem a pénzügyi hatóság (pénzügyigazgatóság, székesfővárosi adó fel ügyelő) állapítja meg, illetőleg írja elő s a feleket nem értesíti egyenként, hanem közvetlenül közszemlére téteti ki a lajstromot. Ha netalán előforáulna az az eset, hogy valamelyik ilyen adózóra nézve az 1919. évi adónak ötszörös, illetőleg háromszoros összegben való előírása kereseti viszonyainak lényeges csökkenése következtében sérelmes, oly módon nyújtunk neki jogsegélyt, hogy a felemelt adó mérve ellen az adófelszólamlási bizottsághoz fellebbezhet, amelynek határozata ellen a közigazgatási bírósághoz intézendő panasznak van helye. A második csoportba tartozók adóját szintén nem az adókivető bizottság, hanem a pénzügyi hatóság (pénzügyigazgatóság, adó felügyelő) állapítja meg, de határozatilag. Ezzel a változtatással megmarad az ilyen adózókkal szemben a három kivetési fórum ós biztosítva maradnak mindazok a jogorvoslatok is, amelyeket az adózó eddig igénybe vehetett. Az a javasolt megoldási mód, hogy a III. osztályú kereseti adót nem az adókivető bizottság, hanem a pénzügyi hatóság fogja első fokon megállapítani, nagy időbeli nyereséggel ós költségmegtakarítással fog járni.
