Nemzetgyűlési irományok, 1920. II. kötet • 62-84., XV-XIX. sz.

Irományszámok - 1920-71. Törvényjavaslat több egyenesadóra és a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről

180 71. szám. Ez a szakasz továbbá afelől is rendelkezik, hogy a vagyonadónak elmaradt 1918. és 1919. évi kivetése hogyan történjék, valamint az L920. évi kivetés is. A szabályozás ugyanolyan lesz, mint amilyent a hasonlóan elmaradt jövedelemadónál tervezek. Erre uézve is a szabályozás indokolását illetőleg utalok tehát arra, amit a jövedelemadónál az idevonatkozó 44. §. indokolásában elmondottam. A 111. fejezethez. A 69. §-hoz. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójának kulcsa már ezidőszerint is annyira magasan van megállapítva, hogy annak további emelését az arányos közteherviselés szempontjából annál kevésbé javasolhatom, mert ezáltal különösen az újonnan alakult ós jelentős közgazdasági szerepre hivatott vállalkozásokat létérdekükben rendítenénk meg. Azonban míg így ezeket kíméljük, nem zárkózhatunk el attól, hogy a régi és megerősödött vállalatok közül azokat, amelyeknek a békeévekből származott nyereségeikkel szemben jelentékeny több-nyereségük van és ezáltal közteherbíró képességük is magasabb, ezen nyereségtöbbletük után az eddig is fizetett hadinyereségadóval az 1920., 1921. és 1922. években is meg ne terheljük. Azzal az eljárással, hogy a nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknak nem emelem a kereseti adóját, hanem fentartom a hadinyereségadóját, mint nyereségtöbbletadót további három évre, a közgazdaság érdekeit is szem előtt

v tartom. Az országszerte megakadt termelés mielőbbi megindulásához nagyon szükséges a külföldi tőke igénybevétele is. Ennek a külföldi tőkének bejövetelét pedig nagyon megnehezíteném azzal, ha a vállalatok kereseti adójának kulcsát most félemelném. Míg ha a vállalat az igénybe vett külföldi tőke segélyével olyan nyereségre fog szert tehetni, hogy ajz a békeév nyereségével szemben többletet mutat, már móltányos, hogy a nyereségtöbblet után adót fizessen. így azután a kincstár érdekeit a közgazdaság károsítása nélkül lehet előmozdítani. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok által fizetendő nyereségtöbblet (hadinyereség) adót azért tervezem csak további három évre fentar. tandónak, mert azalatt el kell készülnie az általános indokolásban már jelzett végleges adóreformnak, amelynek keretén belül döntendő el véglegesen az a kérdés, hogy a jövedelem- és nyereségtöbbletek a jövedelem és nyereség megadóztatása mellett miképen és mily mérvben legyenek külön is megadóztatva. A 70. §-hoz. Szükséges gondoskodni arról, hogy a forradalmak ós az ellenséges megszállások által okozott károk helyrehozására szükséges összegek a hadinyereségadónál levonhatók legyenek az adóalapból. A 71. §-hoz. Ez a^ szakasz az adózó közönség érdekében két lényeges módosítást tervez. Először a hadinyeresógadó fizetési kötelezettségét szűkebb körre szo-