Nemzetgyűlési irományok, 1920. II. kötet • 62-84., XV-XIX. sz.

Irományszámok - 1920-71. Törvényjavaslat több egyenesadóra és a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről

71. szám. 115 Fontos újítás lesz az, hogy elejtem az 1916. évi XXVI t.-cikk 8. §-ának azt a rendelkezését, mely szerint a jövedelemadó kivetése szempontjából gyűjtött vagy bevallott adatokat és a megállapított adóalapot a kereseti adó III. osztályának és a bányaadónak kivetése során semmi irányban sem szaba.,d felhasználni. Ez a rendelkezés ugyanis nagy mértékben megbénította és zavarta a pénzügyi előadóknak az adatgyűjtés körüli működését s most, midőn a jövedelemadó tételeit részben a kereseti adó 10°/o-os kulcsánál magasabban tervezem megállapítani, a korlátozásnak további fentartása alig igazolható. Az államháztartás mai helyzetének javítását célozza a törvényjavaslat az eddigi adótételek felemelésével. Az 1909..évi X. t.-cikk 24. §-a a jövedelemadó progresszív tételeit a legmagasabb fokon 5°/o-ban állapította meg, az 1918. évi IX. törvény 3. §-a pedig a progressziót a 196.000 K-t meghaladó jövedelmeknél £°/o-ig fejlesztette, de az adókulcsot tovább nem fokozta. Az adótételek tehát oly mérsékeltek, hogy azoknak jelentékeny emelése indokolt A törvényjavaslat a további adófokozás elvén épül föl olymódon, hogy az adóterheket progresszíve l°/o-tól 30°/o-ig terjedő mérvben állapítja meg. Azonban az emelést csak a 20.000 K-t meghaladó jövedelmeknél tervezem. Az adótétel 20.000 K-nál 3'25°/o*ot, 80.000 K-nál 10°/o-ot, 100.000 K-nál ll°/o-ot, 1,000/00 K-nál 25°/o-ot, 2,000.000 K-nál pedig 30°/o-ot ér el. Végül a törvényjavaslat első fejezete megszerkesztésének módját illetőleg meg kell jegyeznem a következőket. A jövedelemadónak egész anyagát eddigelé négy törvény foglalta magában, nevezetesen az 1909. évi X. t-cikk (alaptörvény), az 1912. évi LIII. t.-cikk, az 1916. évi XXVI. t.-cikk és 1918.' évi IX. t.-cikk. Ez az áttekintést és az anyagban való eligazodást szerfölött megnehezítette ós e miatt sok jogos panaszra szolgáltatott okot. A most szükségessé váló változtatásokat ugyan most is csak novelláris úton tervezem, azonban a további komplikációkat elkerülöm azáltal, hogy az előbb'említett alaptörvény éá három novelláris törvény mellé nem .szándékozom egy újabb novelláris törvényt alkottatni, hanem ehelyett egy olyan törvényt állítani az alaptörvény mellé, amely az időközben hozott novelláris törvényeknek érvényben tartott anyagát is átveszi és ebből kifolyólag a fentebb említett összes novelláris törvényeknek a jövedelemadóra vonatkozó határozmányait hatályon kívül helyezi, — vagyis a javaslat törvénnyé válásával végeredményben csak egy kiegészítő törvény maradna az alaptörvényen kívül. Az egyes szakaszok indokolására a következők szolgálnak : Az I. £-hoz. Ez a szakasz változatlanul átveszi az 1918. évi IX. t.-cikk 1. §-ában foglalt rendelkezést. A 2. §-hoz. Ez a szakasz átveszi az 1916. évi XXVI. t.-cikk 1, §-ában foglalt rendelkezéseket, ^ Í5*