Nemzetgyűlési irományok, 1920. I. kötet • 1-61., I-XIV. sz.
Irományszámok - 1920-11. Törvényjavaslat az államháztartásnak 1920. év február, márczius és április hónapjaiban való viteléről
66 11. szám. államok is részesednek a közös felszámoló tömegben, mihezképest a felszámoló szervezet olyképen építtetett ki, hogy a felszámolás irányításában ezek az államok is részt vesznek. Az irányításra vonatkozó megállapodások szerint a felszámolást nemzetközi alapon erre a célra létesített és az érdekelt összes államok képviselőinek részvételével működő bizottságok, u. m. a bécsi nemzetközi felszámoló bizottság* és az egyes felszámoló volt közös hatóságoknál alakított meghatalmazotti testületek végezték. ^ Ezen a helyzeten az ellenséges hatalmaknak időközben Ausztriával megkötött békeszerződése lényeges változást idézött elő, amennyiben a st.-germaini békeszerződés a volt közösség feloszlásából folyó jogok és kötelezettségek tekintetében a volt osztrák császárság területén keletkezett vagy abból részesedő Ullamokkai szemben nem a közös likvidációs tömeg, hanem a területiség alapjára helyezkedett. Ez a körülmény arra vezetett, hogy Ausztria a st.-germaini békeszerződésre való hivatkozással az addig nemzetközi alapon folytatott telszámolást ausztriai belügynek minősítette és a nemzetközi likvidációs szervezetek minden rendelkezési jogát megszűntnek jelentette ki. Az eziránt 1919. december 18-án hozott 577. számú osztrák törvény rendelkezései Magyarország érdekeit lényegesen érintik, minélfogva gondoskodni kellett arról, hogy a tiltakozásunk dacára most már egyoldalúk g Ausztria által végzet likvidációs tevékenység során érdekeink hathatósan megóvassanak. Tárgyalások váltak tehát szükségesekké az osztrák kormánnyal arra vonatkozólag, hogy egyrészt a most már osztrák közegek által folytatandó felszámolási teendők körül ellenőrzési jogunk biztosítassék, másrészről a likvidáció oly része, mely egyedül Magyarországot érdeklő ügyekre vonatkozik, külön e célra kirendelt magyar közegek által végeztessék. Végleges megállapodásokat azonban létesíteni még nem lehet, mert Magyarországgal a^ béke még megkötve nincs, már pedig a volt osztrák-magyar közösség felszámolása körül felmerülő jogi kérdéseknek.és az ezekből származó jogi következményeknek megállapítása, úgyszintén a felszámolás alapjainak megteremtése tekintetében csupán a magyar békeszerződós megkötése után foglalhatnánk él végleges jogi álláspontot. A törvényjavaslat 11. §-ában foglalt rendelkezésnek célja tehát az, hogy azoknak az esetenkint szükséges egyezményeknek megkötése tekintetében, amelyek érdekeink megvédése céljából szükségesek addig, míg a kérdések a Magyarországgal leendő békeszerződés megkötése után véglegesen rendezhetők lesznek, az alkotmányos felhatalmazás megadassók. 12. §-hoz: A törvényjavaslatnak 12. §-a, szerint felhatalmaztatik a ministerium, hogy a törvényhozás további intézkedéséig a konzuli illetékeknek megtelelő felemeléséről és szükséghez képest a konzuli illetéktarifa módosításáról és kiegészítéséről, valamint a kapcsolatos kérdésekről a kormány rendeleti úton gondoskodjék. Eire az intézkedésre azért volt szükség, mert a konzuli illetéktarifa a változott viszonyoknak már nem felel meg és a külföldi képviseleteinkkel való érintkezés nehézségei, valamint pénzünk értékcsökkenése miatt kívánatos, hogy a konzuli illetékek oly arányban emeltessenek fel, hogy az így befolyó összegekből külföldi képviseleteink kiadásaikat lehetőleg fedezni képesek legyenek.
