Nemzetgyűlési irományok, 1920. I. kötet • 1-61., I-XIV. sz.

Irományszámok - 1920-XIV. Törvényjavaslat az állami, államvasuti és vármegyei tisztviselőkre és egyéb alkalmazottakra vonatkozó egyes intézkedésekről

432 XIV. szám. Az 1918. évi október hó 31,-étől bezárólag 1919. évi augusztus hó 6.-áig terjedő idő alatt az állami rendszerű II., III. és IV. fizetési osztályba, illetőleg az államvasúti rendszerű I. és II. fizetési osztályba tartozó állásra történt minden kinevezést, továbbá az ugyanaz alatt az idő alatt az állami rendszerű II., III. és IV. fizetési osztályokba tartozó valamely állás címének vagy címének és jellegének adományozását, eltérőleg a 9. §-ban említett eljárástól, azonnal felülvizsgálat alá kell venni. Az ilyen kinevezések, illetőleg cím vagy cím- és jellegadománybzások közül azok, amelyeket a m. kir. ministérinm legkésőbb 1920. évi július hó végéig nem erősít meg, érvénytelenek. Azt, akinek ilyen kinevezését, illetőleg ilyen címmel vagy címmel és jelleggel történt felruházását a m. kir, ministerium 1920. évi július hó végéig nem erősíti meg, a m. kir. ministerium — akár az illetőnek kérelmére, akár hivatalból — szabályszerű elbánás alá vonhatja, amely esetben az illetőnek arra az ellátásra van igénye, amely őt a meg nem erősített kinevezés folytán elfoglalt állásában utoljára élvezett beszámítható javadalmazás alapulvétele mellett, a reá nézve érvényben álló ellátási törvény vagy szabályzat szerint megilletné abban az esetben, ha szolgálatának további ellátására képtelen lenne. Az, akinek ilyen kinevezését, illetőleg ilyen címmel vagy címmel és jelleggel történt felruházását a m. kir. ministerium 1920. évi július hó végéig nem erősíti meg, és aki nem vonatott szabályszerű elbánás alá, 1920. évi augusztus hó l.-jótől kezdve az 1918. évi október hó 31.-e előtt viselt állásába helyeztetik vissza, és csak azt a címet vagy címet és jelleget tartja meg, amelynek már 1918. évi október hó 31.-én birtokában volt. 4. §. Felhatalmaztad k a m. kir. ministerium, hogy a tényleges szolgálat kötelékéből eltávolíthassa azokat az állami, államvasúti ós vármegyei tisztviselőket és egyéb alkalmazottakat, akik az 1918. évi október hó 31.-étől a jelen törvény hatálybalépéséig terjedő időben beigazoltan hazafiatlan, társadalomellenes vagy a közerkölcsbe ütköző magatartást tanúsítottak, akiknek ez a magatartása azonban nem esett olyan súlyos megítélés alá, amely az illetőnek a szolgálatból való elbocsáttatását vonta volna maga után. A tényleges szolgálat kötelékéből a fentiek szerint eltávolított állami, államvasúti és vármegyei tisztviselőnek, illetőleg egyéb alkalmazottnak igénye van arra az ellátásra, amely őt a reá nézve érvényben álló ellátási törvény vagy szabályzat szerint az eltávolítás időpontjában megilletné abban az esetbon, ha szolgálatának további ellátására képtelen lenne. A tényleges szolgálat kötelékéből való eltávolítás dacára az ilyen állami, államvasúti és vármegyei tisztviselő, illetőleg egyéb alkalmazott ellen a szabályszerű fegyelmi eljárás is lefolytatható, s amennyiben az illető a lefolytatott fegyelmi eljárás eredményekép jogerős határozattal hivatalvesztésre ítéltetik, a jelen szakasz alapján részére megállapított nyugdíjat annak a hónapnak a végével, lakbérnyugdíjat pedig annak a naptári évnegyednek a végével be kell szüntetni, amelyben a jogerős határozat kelt. 5. §. A 3. és 4. §-okban foglalt esetekben azokra nézve, akik a fennálló törvényes rendelkezések értelmében királyi kinevezés útján betöltendő állásokra