Nemzetgyűlési irományok, 1920. I. kötet • 1-61., I-XIV. sz.

Irományszámok - 1920-X. Törvényjavaslat a miniszterek felelősségre vonása esetében követendő eljárásnak ideiglenes szabályozásáról

X. szám. 417 .11. §. Az ítélőbíróság a kiválasztott tizenkét rendes tagból áll. (7. §. első bekezdése.) Az ítélőbíróság elnökét a korra nézve legidősebb tagjának vezetése alatt saját tagjai sorából titkos szavazással maga választja. A bíróság elé tartozó kérdések tárgyalásánál a rendes tagokon felül a kiválasztott póttagoknak is jelen kell lenniük. Valamelyik rendes tag akadályoztatása esetében helyébe a sorshúzás sorrendje szerint az ugyanazon csoportba tartozó egyik póttag lép. 12. §. A terhelt esetleges letartóztatásának kérdésében és egyéb előzetes bírói intézkedések felől a bíróság megalakulásáig a nemzetgyűlés határoz. A letartóztatottat az ítólethozásig az államfoglyokat megillető elbánásban kell részesíteni. A határozatok foganatosítása végett a szükséges lépéseket a budapesti kir. büntető törvényszék mellett működő kir. ügyészség teszi meg. 13. §. A bíróság megalakulása után a bíróság elnöke megteszi a tárgyalás előkészítése végett szükséges intézkedéseket. A bíróság tagjai közül három tagú tanácsot alakít. A tanács a nemzetgyűlés vád alá helyező határozatának ós a vádlóbiztos indítványainak alapul vételével egybegyűjti a tárgyalás előkészítéséhez szükséges adatokat és bizonyítékokat s e célból a bírósághoz és más hatóságokhoz megkereséseket intézhet ; értesíti a vádlottat és a védőt, hogy az ügy iratait nála megtekinthetik. A vádlóbiztos, a vádlott és a védő a tanács által kitűzött határidő alatt a tárgyalás előkészítése keretében az adatok ós bizonyítékok kiegészítését vagy újabb adatok és bizonyítókok beszerzését kérheti. E kérelem felől, valamint általában a tárgyalás kitűzése előtt esetleg felmerülő minden olyan kérdésben, amely előzetes bírói intézkedést tesz szükségessé, a tanács határoz. A tárgyalásra előkészített ügy iratait a tanács összefoglaló jelentés kíséretében a bíróság elnöke elé terjeszti. 14. §. A bizonyítás felvétele nyilvános szóbeli tárgyaláson történik. A vád felől a bíróság a tárgyalás alapján titkos szavazással ítél. A bíróság a nyilvánosságot az egész tárgyalásra vagy annak egy részére nézve kizárhatja vagy korlátozhatja, amennyiben az állam biztonságának vagy a közerkölcsiségnek érdekében elkerülhetetlenül szükséges. A vádlott távolléte az eljárást és az ítélethozatalt nem gátolja. A bűnösség megállapításához legalább nyolc szavazat szükséges. Egyébként a bíróság egyszerű szavazattöbbséggel határoz. Szavazategyenlőség esetében az válik határozattá, ami a vádlottra nézve kedvezőbb. Nemzetgyűlési irományok. 1920—1923. I. kötet. 53