Nemzetgyűlési irományok, 1920. I. kötet • 1-61., I-XIV. sz.

Irományszámok - 1920-X. Törvényjavaslat a miniszterek felelősségre vonása esetében követendő eljárásnak ideiglenes szabályozásáról

X. szám. 415 előterjesztést tenni, hogy a nemzetgyűlés a vádindítványt a bizottság jelentésének bemutatásától számított nyolc nap múlva, de legkésőbb tizennégy nap eltelte előtt tárgyalás alá vehesse. 4. §. A vád alá helyezés elrendelése esetében a nemzetgyűlés határozatát az alkotmány védelmi bizottság elnökével (2. §.) közli és a vád képviseletére titkos szavazással egy vagy több vádlóbiztost választ. 5. §. Az alkotmány védelmi bizottság elnöke a bíróság megalakítása végett határnapot tűz ki és arra a megválasztott hatvan tagot, valamint a vádlóbiztost meghívja és a vádlottat megidézi. A vádlott védőjét is magával hozhatja. Az olyan vádlott részére, aki távollét, ismeretlen helyen tartózkodás vagy bármely más ok miatt nem volt megidézhető, ha védelméről maga nem gondoskodott, az elnök a gyakorló ügyvédek sorából védőt rendel és őc is megidézi. 6. §. Az alkotmány védelmi bizottság elnöke a megalakításra kitűzött határnapon a megjelentekhez kérdést intéz, hogy nem áll-e a megválasztott tagok valamelyike a vádlottal egyeneságon vagy unokatestvérig bezárólag oldalágon rokonságban, vagy a tagok valamelyikére nézve a vádlott elítélése Tagy felmentése nem jár-e vagyoni előnnyel vagy kárral, és általában nincs-e tudomásuk egyéb olyan viszonyról vagy körülményről, amely a megválasztott tagok valamelyikének elfogulatlanságát aggályossá teszi, A bejelentett akadályok felett az elnök a jelenlevő bizottsági tagok előtt az illető tagnak, a vádlóbiztosnak ós a vádlottnak vagy védőjének meghallgatása után határoz. Ha az elnök a bejelentett rokonsági viszonyt vagy vagyoni érdekeltséget megállapítja, vagy ha a bejelentett aggályt alaposnak találja, az illető tagot a bírói tiszt alól felmenti. Az elnök felmentheti a bírói tiszt alól az oly tagot is, akit a bírói tiszt ellátásában súlyos betegség gátol. A bíróságot csak akkor lehet megalakítani, ha a bírói tiszt alól felmentettek leszámításával mind az ítélőbírák, mind az egyéb polgárok sorából választottak közül legalább tizennyolc-tizennyolc tag van jelen. Ha a bíróságot a szükséges számú tagok jelenlétének hiánya miatt megalakítani nem lehetne, az alkotmányvédelmi bizottság elnöke, a bíróság megalakítására újabb határnapot tűz ki és arra az összes tagokat meghívja és a feleket megidézi. Ha pedig a bíróság megalakítása azért ütközik akadályba, mert az alkotmányvódelmi bizottság tagjainak száma halálozás vagy egyéb körülmény folytán a szükséges számnál kevesebbre csökkent, az elnök a hiányzó tagok pótlása végett a nemzetgyűléshez, illetőleg a kir. Kúria vagy a m. kir. közigazgatási bíróság elnökéhez fordul.