Nemzetgyűlési irományok, 1920. I. kötet • 1-61., I-XIV. sz.

Irományszámok - 1920-V. Törvényjavaslat az államháztartásnak 1920. év február-június végéig való viteléről

404 V. szám. Annak megítélése szempontjából, hogy valamely szeszfőzde az 1899 : XX. t.-c. 31. §-a értelmében a főzőkészülék termelőképessége szerinti átalányozás alá esik-e, a jövőben is az szolgál irányadóul, hogy az általa használt főző­készüléken 24 óránként fe]dolgozható cefremennyiség az 1899 : XX. t.-c. 36. §-ában megállapított mérvhez képest 16 hektolitert nem halad-e meg. Az 1899 : XX. t.-c. 84. §-a harmadik bekezdésének b) pontjában a töltési képesség tiz-, illetve hatszorosával meghatározott cefremennyiség helyett a töltési képesség húszszorosával vett cefremennyiség veendő számításba. Ha valamely központi szeszfőzde kerületében termelt oly nyersanyagra nézve, melynek feldolgozására az illető központi szeszfőzde létesült, az adó­köteles műveletet más, mint az erre jogosított bárhol akár külön, akár más anyagokkal vegyesen eszközli, az minden esetben be nem jelentettnek tekin­tendő és az ekként elkövetett jövedéki kihágás az 1899 ; XX. t-c-nek a jelen §. által részben 'módosított 84. §-a első bekezdésében meghatározott büntetéssel büntetendő. 19, §. A sajtolt élesztő termelésétől járó adónak az 1908 : XXVIII. t.-c. 3. §-ában 5 .fillérben megállapított tétele 1 koronára emeltetik fel,* 20. §. Az 1899 : XVIII. t.-c. 1. §-a oda módosíttatik, hogy az annak 1. pontja alá eső cukor után járó fogyasztási adó, tekintet nélkül a cukor tiszta­ságára, az emberi élvezetre nem alkalmas szörpnek egyedüli kivételével, 100 kg. tiszta súly után 200 K-ban, az idézett t.-c. 1. §-ának 2. pontja alá eső cukor után járó fogyasztási adó pedig 100 kg. tiszta súly után 25 K-ban állapíttatik meg. A jelen törvény életbelépésével a cukoradó emeléséről szóló 1"917 : XVI. t.-c. hatályát veszti. Jóváhagy a tik a kormánynak az a rendelkezése, amellyel úgy az 1919/1920. termelési időszak alatti cukortermelést, mint 1919. évi október 1-étől kezdődő hatállyal a Cukor Központot is, állami kezelésbe vette ós úgy rendelkezett, hogy • az 1919. évben cukorgyártási célokra termelt cukorrépa, továbbá az 1919/1920. termelési időszak alatt előállításra kerülő cukor, úgyszintén az 1919/1920. évad­beli cukortermelésnél nyert melléktermékek is az államkincstár tulajdonát képezik. Az 1919/1920. termelési időszak alatt forgalomba hozott cukor vételára az államkincstárt illeti ós a cukorgyárak csupán bérösszegbea része­sítendők, amelynek mérvét a folyó termelési időszak végén, a pénzügy­miniszter előterjesztésére a kormány állapítja meg. Jóváhagyatik a kormánynak az 1920. évi február 7-én kiadott 837. M. E. számú rendelete, amellyel úgy az 1920. évi cukorrópatermelés, mint az 1920/1921. termelési időszak alatti cukortermelés is szabaddá tétetett, utóbbi mindazonáltal azzal a korlátozással, hogy ha a cukorgyárak a cukorért oly árt követelnek, amely meghaladja azt az árt, amely a cukorért — a ter­melés összes körülményeinek figyelembevétele mellett — méltányosan köve­telhető, a pénzügyminiszter a cukor hatósági árát megállapíthatja. Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy az 1920/1921. termelési idő­szak alatt előállításra kerülő cukor árából, az államkincstár részére, a tör­vényhozás jóváhagyása mellett, részesedést biztosítson.

Next

/
Oldalképek
Tartalom