Nemzetgyűlési irományok, 1920. I. kötet • 1-61., I-XIV. sz.

Irományszámok - 1920-2. Törvényjavaslat az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről

2. szám. 23 hasson. Másrészt szükségesnek találja a javaslat a kormányzónak egyfelől a kormány, másfelől a nemzetgyűléshez való viszonya szempontjából külön kiemelni azt, hogy a kormányzói hatalmat ezekben a viszonylatokban is csak a felelős minisztérium útján gyakorolhatja és hogy a törvényhozás tárgyait érintő szerződések csakis a nemzetgyűlés hozzájárulása esetén lesznek érvé­nyesek. További korlátozást állapít meg agavaslat a hadüzenet, a hadseregnek! az ország határán kívül való alkalmazása és a békekötés tekintetében, melye-1 ket a nemzet nagy érdekeire való tekintetből, a nemzetgyűlés előzetes hozzá­1 í árulásához köt. A végrehajtó hatalom gyakorlására nézve a törvényjavaslat azt az elvet, melyet már az 1848. évi ŰI. törvénycikk is hangsúlyoz, a kormányzóra nézve még határozottabban kimondja annak kiemelésével, hogy a kormányzó a végrehajtó hatalmat nem személyesen, hanem kizárólag olyan minisztérium '.. által gyakorolja, amely a nemzetgyűlésnek íelelős. Ugyancsak az 1848. évi III. törvénycikk elvének megfelelően hangsúlyozza a felelős miniszter ellen­jegyzésének szükségességét a kormányzó minden rendelkezése és intézkedése I tekintetében, s e részben eloszlatja azt az eddig fennállott kétséget is, hogy I ez a felelősség a fegyveres erőre vonatkozó kormányzati rendelkezésekre is kiterjed-e. Önként érthető, hogy az ellenjegyzésnek az utóbb érintett irány- J ban hangsúlyozása nem jelenti azt, hogy a miniszteri ellenjegyzés kelléke kiterjed a kormányzónak olyan tisztán katonai természetű rendelkezéseire ési j intézkedéseire is, amelyeket a minisztérium hozzájárulásával és felelősségei mellett esetleg átvett fővezérlet parancsadási jogkörében tenne. 'I A javaslat a nemesség-adományozás és a főkegyúri jog gyakorlását íz\­veszi a kormányzó hatásköréből, minthogy ezek a jogok régibb törvényeink szerint is annyira a király személyéhez vannak kötve, hogy a kormányzóság átmeneti idejére ezeket a jogokat az államfőre reá ruházni nem szükséges. Önként érthető, hogy a főkegyúri jog gyakorlása tekintetében tett ez a ren­delkezés nem jelenti azt, mintha a magyar állam ezt a szent koronával szorosan egybefoglalt jogot a kormányzóság ideje alatt érvényesíteni nem kivánná. A kegyeimezési jog tekintetében a törvényjavaslat azt az álláspontot foglalja el, hogy a kegyelmezési jogot egyes esetekre vonatkozólag a kor­mányzónak meg kell adni, mert a büntető igazságszolgáltatás a kegyelme­zési jog gyakorlásának hosszas szünetelése esetében nem felelhetne meg a kiegyenlítő igazságszolgáltatás feladatainak. Viszont azonban az általános amnesztia jogát, — mely nem szorosan a kiegyenlítő igazságszolgáltatás cél­ját szolgálja, hanem messzebbható politikai cél megvalósításának az esz­köze, — a javaslat a nemzetgyűlés részére tartja fenn. A 14. §'hoz. A kormányzó alkotmányjogi állása szükségessé teszi személye sérthetet­lenségének s részére annak a fokozottabb büntetőjogi védelemnek a megálla­pítását, amelyet büntető törvényeink a királyi méltóság védelmére biztosí­tanak. A törvényjavaslat a kormányzóra nem terjeszthette ki azt a teljes fele­lőtlenséget, amelyet a szuverén államfő, a király részére alkotmányunk biz­tosít. A kormányzó közjogi állása ugyanis nem azonosítható a szuverén

Next

/
Oldalképek
Tartalom