Nemzetgyűlési irományok, 1920. I. kötet • 1-61., I-XIV. sz.

Irományszámok - 1920-45. A közjogi bizottság jelentése "a ministerek felelősségrevonása esetében követendő eljárásnak ideiglenes szabályozásáról" szóló 25. számú törvényjavaslat tárgyában

45. szám. 277 előterjesztést tenni,. hogy a nemzetgyűlés a vádindítványt a bizottság jelentésének bemutatásától számított nyolc nap múlva, de legkésőbb tizennégy nap eltelte előtt tárgyalás alá vehesse. 4. §. A vád alá helyezés elrendelése esetében a nemzetgyűlés határozatát az állandó bizottság elnökével (2. §.) közli és a vád képviseletére titkos szavazással egy vagy több vádlóbiztost választ. 5. §. Az állandó bizottság elnöke a bíróság megalakítása végett határnapot tűz ki és arra a megválasztott hatvan tagot, valamint a vádlóbiztost meghívja ós a vádlottat megidézi. A vádlott * védőjét is magával hozhatja. Az olyan vádlott részére, aki távollét, ismeretlen helyen tartózkodás vagy bármely más ok miatt nem volt megidézhető, ha védelméről maga nem gondoskodott, az elnök a gyakorló ügyvédek sorából védőt rendel és őt is megidézi 6. .§. Az állandó bizottság elnöke a megalakításra kitűzött határnapon a megjelentekhez kérdést intéz, hogy nem áll-e a megválasztott tagok valamelyike a vádlottal egyeneságon vagy unokatestvérig bezárólag oldalágon rokonságban, vagy a tagok valamelyikére nézve à vádlott elítélése vagy felmentése nem jár-e vagyoni előnnyel vagy kárral, és általában nincs-e tudomásuk egyéb olyan viszonyról vagy körülményről, amely a megválasztott tagok valamelyikének elfogulatlanságát aggályossá teszi. A bejelentett akadályok felett az elnök a jelenlevő bizottsági tagok előtaz illető tagnak, a vádlóbiztosnak ós a vádlottnak vagy védőjének meghallgat tása után határoz. Ha az elnök a bejelentett rokonsági viszonyt vagy vagyoni érdekeltséget megállapítja, vagy ha a bejelentett aggályt alaposnak találja, az illető tagot a bírói tiszt alól felmenti. Az elnök felmentheti a bírói tiszt alól az oly tagot is, akit a bírói tiszt ellátásában súlyos betegség gátol. A bíróságot csak akkor lehet megalakítani, ha a bírói tiszt alól felmentettek leszámításával mind az ítólőbírák, mind az egyéb polgárok sorából választottak közül legalább tizennyolc-tizennyolc tag van jelen. • Ha a bíróságot a szükséges számú tagok jelenlétének hiánya miatt megalakítani nem lehetne, az állandó bizottság elnöke a bíróság megalakítására újabb határnapot tűz ki és arra az összes tagokat meghívja és a feleket megidézi. Ha pedig a bíróság megalakítása azért ütközik akadályba, mert az állandó bizottság tagjainak száma halálozás vagy egyéb körülmény folytán a szükséges számnál kevesebbre csökkent, az elnök a hiányzó tagok pótlása végett a nemzetgyűléshez, illetőleg a kir. Kúria vagy a m. kir. közigazgatási bíróság elnökéhez fordul.