Nemzetgyűlési irományok, 1920. I. kötet • 1-61., I-XIV. sz.

Irományszámok - 1920-45. A közjogi bizottság jelentése "a ministerek felelősségrevonása esetében követendő eljárásnak ideiglenes szabályozásáról" szóló 25. számú törvényjavaslat tárgyában

45. szám. 275 A 13. §. 2. bekezdésében a bizottság a szövegnek az »alakít« szó utáni részét elhagyta, mert nem találta szükségesnek azt, hogy e tanács megalakításánál a bíró ítélőbírói csoporthoz tartozó tagok túlsúlya biztosíttassók. A 13. §. 3. bekezdésében a bizottság a vádlóbiztos vádlói hatáskörének megfelelően kiemelte azt, hogy a tanács a vádlóbiztos indítványainak alapulvételével jár el és hogy ugyanaz a jog, amely a vádlottat és a védőt megilleti,, a vádlóbiztost is kell, hogy megillesse. A 15. §. 1. bekezdésében a bizottság sem az 1848:111. t.-c. 34. §-ában kifejezett elvnek, sem a törvény céljának nem találta megfelelőnek azt, hogy a bíróság a büntetés kiszabásánál a büntetőtörvénykönyvben megállapított büntetésekre korlátoztassék, mert ez, tekintettel különösen a büntetőtörvénykönyv 2. §-ában foglalt elvre, túlságos megszorítása lenne az ítólőbíróság hatalmának. Éppen azért a »büntetőtörvénykönyvben« kifejezés helyett ezt a szót tette: »büntetőtörvényekben«. Ugyancsak a 15. §. 2. bekezdésében törölte ezt a szót: »kártérítő«, mely arra a félreértésre adhatna alkalmat, hogy itt nem valamely büntetés jellegével biró összegről, hanem az okozott kár magánjogi megtérítésére szolgáló kártérítésről rendelkezik a törvényjavaslat. Továbbá a 15. §. 3. bekezdésében kiemelendőnek találta a bízottság, hogy az ítólőbíróság az állam magánjogi igénye felől határozhat, minthogy az eljárás egész szerkezete kizárja annak a lehetőségét, hogy az előtte más magánfelek magánjogi igényei is érvényesíthetők legyenek ós mintha ezek érvényesítése erre az ítélőbíróságra tartoznék. A 16. §-hoz iktatta be a bizottság a megemlített fontos rendelkezést, amely minden kétséget kizár arra nézve, hogy ha a nemzetgyűlés a nem alkotmányos úton alakult ministeriumoknak valamely tagját vád alá kívánja helyezni, az ekként vád alá helyezett minister ellen irányuló eljárásra is a jelen törvényjavaslat rendelkezései lesznek alkalmazandók. A bíróság tehát azon az alapon, hogy az illető ministerium nem alkotmányos úton alakult, az eljárást és az ítélethozatalt nem lesz jogosítva megtagadni. A fentemlített új elvek, illetve egyes megjelölt módosítások folytán a bizottság a törvényjavaslatot az alábbi új átdolgozásban és szövegezésben ajánlja a tisztelt nemzetgyűlésnek elfogadásra. Kelt Budapesten, 1920. évi április hó 28-án. ' Kószó István s. 7c., Túri Béla s. ~k., a közjogi bizottság elnöke. a közjogi bizottság előadója. 35*