Nemzetgyűlési irományok, 1920. I. kötet • 1-61., I-XIV. sz.

Irományszámok - 1920-2. Törvényjavaslat az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről

16 2. szám. gyűlés a törvényhozó hatalomnak teljességét olyan értelemben is kizárólagosan fogja gyakorolni,, hogy mellette az országgyűlésnek egyik háza sem működhetik. A nemzetgyűlés a* törvényhozó hatalmat ebben a szélesebb körben gyakorolván, tagjaira ugyanannak a mentelmi jognak kell kiterjednie, amely a fennálló jogszabályok szerint az országgyűlés mindkét házának tagjait megilleti. Szükséges gondoskodni arról is, hogy a nemzetgyűlés a maga hatáskörében és működésében úgy egész szervezetét, minjb bizottságait és tagjait is tekint ve, ugyanolyan büntetőjogi védelemben részesüljön, mint büntető törvényeink szerint az országgyűlés, annak két háza, bizottságai és tagjai (v. ö. 1878 : V. t.-c. 173. §-a, 1914 : XL. t.-c. 2. §. utolsó bekezdése és 3. §. utolsó bekezdése). A törvényjavaslat ezért megfelelő szabályt állapít meg, mely a büntető tör vénykönyv idevágó rendelkezéseiben megállapított védelmet a nemzetgyűlésre kiterjeszti (1914 : XL. t.-c. 4. §. utolsó bekezdése). A nemzetgyűlés és bizottságai tanácskozási rendjének biztosítása érdekében szükséges a büntetőtörvények rendelkezéseit kiegészíteni abban az irányban, hogy a tanácskozó-teremben arra nem jogosult egyének meg ne jelenhessenek. A mai rendkívüli viszonyok között erre fokozottabb mórtékben szükség van. A javaslat abból indul ki, hogy a tanácskozó-termekben való jogosulatlan megjelenésnek és az elnök tilalma ellenére ottmaradásnak bűncselekménnyé minősítése a karhatalmi erőszak igénybevétele nélkül is hatályos biztosítéka lesz a tanácskozás rendjének. Ily erőhatalom alkalmazására majd akkor fog kerülni a sor, ha a teremben jogosulatlanul megjelent egyén onnan az elnök másodszori felhívására sem távozik el. Ilyenkor letartóztatásnak lesz helye és a tettenért egyén haladéktalanul az államügyészség elé lesz állítandó. Önként érthető, hogy az említett cselekményt fogja elkövetni az olyan képviselő is, aki az ülésekről a házszabály értelmében kizáratott és ennek ellenére a tanácskozó-teremben mégis megjelenik. Minthogy az ilyen ellenszegülés esetében tettenérés forog fenn, a képviselő letartóztatásának is helye lesz és a mentelmi jog védelme érre a cselekményre nem fog kiterjedni. A nemzetgyűlés védelmének hatályosabb biztosítékául a javaslat kimondja azt is, hogy az ilyen cselekmény miatt emelt vád felett maga a nemzetgyűlés rendelkezik és illetőleg, hogy az ügyész a vádat csak a nemzetgyűlés hozzájárulásával ejtheti el. f Az 5. §-hoz. Minthogy a kormányzó megválasztásáig és tisztébe beiktatásáig államfő hiányában az egész végrehajtó hatalmat a kormánynak kell gyakorolnia, az alkotmányosság elve megkívánja, hogy az addig működő kormánynak ez a hatásköre a nemzetgyűlés irányában való felelősségének hangsúlyozásával megállapíttassék. A 6. §-ho0. A minisztérium összetételében — részint a közös ügyek megszűnése, részint az egyéb irányban megváltozott viszonyok következtében — szükségessé vált új minisztériumok felállítása által bekövetkezett változásokat törvényes alapra kell helyezni. Ezért ki kell mondani, hogy a magyar minisz-