Nemzetgyűlési irományok, 1920. I. kötet • 1-61., I-XIV. sz.

Irományszámok - 1920-32. Törvényjavaslat a székesfővárosi törvényhatósági bizottság újjáalakításáról

220 32. szám. utalt ügyek elintézését a törvény záros határidőhöz köti) a fennálló helyzetből önként következnek. Lényegesebb újítások itt a következők. Az igazoló választmány határozatai ellen közvetlenül a közigazgatási bírósághoz' van jogorvoslatnak helye. Az 1872 : XXXVI. t.-cikkel statuált bíráló választmány tehát megszűnik. Erre a rendelkezésre az ügyintézés egyszerűsítése és gyorsítása érdekében volt szükség. Az igazoló választmány határozatai ellen benyújtott panaszok csak a tiszti főügyész hozzájárulásával vonhatók vissza. Ez az újítás közigazgatási jogrendszerünkben különösen mélyreható. Lényege az, hogy közjogi természetű jogvédelmet biztosít. Ez az újítás a közigazgatás terén még szokatlan, de ann ik a célnak az elérésére, hogy a panaszok visszavonása körül felmerülhető visszaéléseknek gátat vessünk, ez újításnak a törvényjavaslatba felvételét szükségesnek tartottam. A panasz joga a tiszti főügyészt is megilleti. Ez a rendelkezés a jogbiztonság tökéletesebbé tétele érdekében volt szükséges. A 20. §-hoz. A törvényjavaslat 20. §-a a törvényhatósági és a közigazgatási bizottság tagjai megbízatásának időhatárát 1923. december 31-óben állapítja meg. E rendelkezés az indokolás általános részében elmondottakban találja magyarázatát. A 21. §-hoz. A székesfőváros nem élethossziglan választott tisztviselőinek megbízása csak az 1922. évben járt volna le. Hogy ennek ellenére a törvényjavaslat 21. §<a a megalakítandó új törvényhatósági bizottságot azonnali tisztújítás megtartására kötelezi, ismét a helyzet természetéből következik. A törvényhatósági bizottság hasznos működést csak úgy fejthet ki, ha bizalommal viseltetik a részére munkát készítő tisztviselők iránt. Az összhang biztosítása végett tehát módot kell nyújtani az újra alakult törvényhatósági bizottságnak arra, hogy a tisztviselőket maga újból válassza meg. A 22. §-hoz. A törvényjavaslat 22. §-a, amely a belügyministernek a törvényhatósági bizottság feloszlatására biztosít jogot, nem függ szorosan össze a javaslatnak a törvényhatósági bizottság újra alakítására vonatkozó többi rendelkezésével. Mint hiánytpótló rendelkezést azonban — megelőzve az általános reformot — szükségesnek tartottam már e javaslat keretébe felvenni. A § részletes rendelkezései a dolog természetéből önként következnek és legnagyobbrészt hasonló a községi törvénynek a képviselőtestületek feloszlatására vonatkozó rendelkezéseihez. Azzal, hogy a belügyminister a törvényhatósági bizottság feloszlatását a nemzetgyűlésnek bejelenteni köteles, biztosítva lesz a nemzetgyűlés ellen-