Nemzetgyűlési irományok, 1920. I. kötet • 1-61., I-XIV. sz.

Irományszámok - 1920-32. Törvényjavaslat a székesfővárosi törvényhatósági bizottság újjáalakításáról

82; szám. íif Az 5. §-hoz. A törvényhatósági választói jogosultság tekintetében a törvényjavaslat ug3^anazt a széleskörű, általános választói jogot állapítja meg, amelyet legutóbb az 5.985/1919. M. E. számú rendelet a nemzetgyűlési választásokra vonatkozólag megállapított. A szakasznak a múltra visszamutató szövegezése (»törvényhatósági választójoga van mindenkinek, akit az 5.985/1919. M. E. sz. rendelet értelmében nemzetgyűlési választójog illetett meg«) gyakorlati okból történt. Ugyanis, ha a törvényhatósági választójog kellékeiül egyszerűen az idézett rendeletben felsarolt kellékeket állapítanák meg, úgy az ittlakás időtartama kellékének igazolása miatt a nemzetgyűlési választások alkalmából a székesfővárosban a közelmúltban készített választói névjegyzéket újból kellene elkészíteni, amit pedig anyag, munka, költség és idő kimelése miatt a jelenlegi körülmények között kerülnünk kell. Ugyanez a fontos gyakorlati szempont menti a javaslat e szakasza ellen egyébként méltán támasztható azt az esetleges észrevételt, hogy az egyhelyben lakás időtartama tekintetében a nemzetgyűlési választói jogosultságra nézve megszabott fél évi időtartamot miért nem emeljük fel legalább is az 1872 : XXXVI. t.-c. 24. §-ában kikötött két esztendőre, amit magam is kívánatosnak tartottam volna. A 6. §-hoz. A 6. §-ban foglalt rendelkezések magyarázatra nem szorulnak. A 7. §-hoz. A javaslat 7. §-ának az 1872 : XXXVI. t.-c.-tői eltérő az a rendelkezése, hogy a választók névjegyzékét a belügyminister által kiküldendő összeíró biztosok állítják össze, a létező körülményekben (a jelenlegi törvényhatósági bizottság működésének szünetelése; a választások mielőbbi megtartásának szüksége) és a törvény ideiglenes jellegében találja okát. A 8. §-hoz. A törvényjavaslat a szenvedő választói jogosultság tekintetében is lényegesen eltér az 1872 : XXXVI. t.-c. rendelkezéseitől. Ujabb kellékek a 30 éves életkor, legalább négy polgári, vagy ezzel egyenrangú iskola végzése és legalább az 1914. január 1. óta Budapesten való lakás. A 30 éves életkor megkövetelése megfelel a nemzetgyűlési szenvedő választói jognak. A 4 polgári vagy ezzel egyenlő rangú iskola elvégzésének kellékét a törvényhatósági bizottság színvonalának némiképen való biztosítása végett volt kívánatos a javaslatba felvenni. Az ittlakás kellékénél kezdő időpont gyanánt aiiért kellett 1944. január , hó 1-ét megállapítani, mert tudvalevő dolog, hogy a főváros lakosságának rendes stabilitása a háború alatti években népvándorláshoz hasonló hullám Nemzetgyűlési irományok. 1920—1923. I. kötet. 28