Nemzetgyűlési irományok, 1920. I. kötet • 1-61., I-XIV. sz.

Irományszámok - 1920-32. Törvényjavaslat a székesfővárosi törvényhatósági bizottság újjáalakításáról

208 32. szám. 10. §. A választójogot csak személyesen lehet gyakorolni. A szavazás kötelező. Minden választónak egy szavazata van. 11. §. A törvényhatósági bizottsági tagok választókerülefcenkinb közvetlenül választatnak. A székesfővárost Összesen 60 választókerületre kell beosztani akként, hogy a II., III., IV. és X. közigazgatási kerületekben 4—4, az V. és IX. közigazgatási kerületekben 6 — G, az I., VI., VII. és Vili. közigazgatási ke­rületekben pedig 8-8 választókerület alakíttassák. Minden választókerület három bizottsági tagot és ngyanannyi póttagot választ. A választást jelölés előzi meg. Jelölteket az illető választókerületben lakó legalább 300 választó írásban ajánlhat. Az ajánlásnak három rendes és három póttagságra ajánlott jelölt nevét kell tartalmaznia. A szavazás szavazókörönkint, titkosan, zárt boritókban beadott, hivata­losan előállított szavazólapokkal történik. A szavazólapon az egyes ajánló csoportok által ajánlott jelöltek neveit külön-külön lajstromban, és pedig abban* *a sorrendben kell feltüntetni, amely­ben azt az illető ajánló csoportok megállapították. A szavazás nem az egyes jelöltekre, hanem az egyes lajstromokra tör­tönik. A szavazók által a lajstromon eszközölt esetleges változtatást nem létezőnek kell tekinteni. Amelyik lajstromra a leadott érvényes szavazatok viszonylagos többsége esett, azon a lajstromon feltüntetett jelöltek lesznek a rendes, illetőleg póttagok. A választási eljárás résztetes szabályait, a választókerületek ós szavazó­körök beosztását, valamint a választás időpontját a belüg}aninister rendelet­tel állapítja meg. 12. §. A választási eljárás tartama alatt használt, s a választással kapcsolatos falragaszok és hirdetmények (röpcédalák) a jelöltek nevén, pártállásán és egyéb tárgyilagos tudnivalókon kívül (gyűlések helye, időpontja stb.) semmi más szöveget vagy ábrát nem tartalmazhatnak. Aki ezt a tilalmat áthágja, vétséget követ el és azt, amennyiben cselek­ménye súlyosabb beszámítás alá nem esik, 2 évig terjedhető fogházzal és 4000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel kell büntetni. Ezért a vétségért első­sorban a nyomda vagy- többszörösítő vállalat tulajdonosa felelős. Aki a szavazási kötelezettség (10. §.) teljesítését alapos ok nélkül elmu­lasztja, kihágást követ el és azt 200 koronáig terjedhető pénzbírsággal kell büntetni. A választási eljárás időtartama alatt elkövetett izgatás vagy más bűn­cselekmény azért, mert azt a választási küzdelemmel kapcsolatban követték el, enyhébb beszámítás alá nem esik. A választási eljárás időtartama a választások kiírásának napjától a válasz­tások befejezéséig terjed. !

Next

/
Oldalképek
Tartalom