Nemzetgyűlési irományok, 1920. I. kötet • 1-61., I-XIV. sz.

Irományszámok - 1920-25. Törvényjavaslat a miniszterek felelősségrevonása esetében követendő eljárásnak ideiglenes szabályozásáról

25. szám. 173 Melléklet a 25. számií irományhoz. > Indokolás „a miniszterek felelősségrevonása esetében követendő eljárásnak ideiglenes szabályozásáról szóló törvényjavaslathoz. A miniszterek felelősségre vonásáról eddig az 1848 : III. t.-c. 32—36. § ai rendelkeztek, amelyek az eljárás módját is szabályozták olykép, hogy a minisztereknek vád alá helyezését a 33. §. értelmében az alsótábla szavazatainak általános többségével rendeli el, a bíráskodást pedig a 34. §. szerint a felsőtábla által saját tagjai közül titkos szavazással választandó bíróság gyakorlandja. A szabályozás e módja megfelel ama rendszernek, amely a nyugati államok tekintélyes részének, így Nagybritanniának, Franciaországnak, Olaszországnak és az Északamerikai Egyesült-Államoknak alkotmányában ismeretes. Nevezetesen az említett alkotmányok értelmében a minisztereket — köztársasagokban az elnököt is — az alsóház helyezheti vád alá és felettük a felsőház bíráskodik. Minthogy nálunk az országgyűlés működése megszűnt, ez idő szerint az 1848 : III. t.-c. 33. és 34. §-ában megszabott eljárás, mely az országgyűlés két házának működését feltételezi, nem alkalmazható. Gondoskodni kell tehát arról, hogy arra az időre, ameddig a törvényhozó hatalmat a nemzetgyűlés gyakorolja, a miniszterek felelősségrevonása esetében követendő eljárás a viszonyok változásának megfelelően ideiglenesen új szabályozást nyerjen. A javaslat szerint a miniszterek felelősségrevonása és vád alá helyezése felől, ami eddig a képviselőház hatáskörébe tartozott, a nemzetgyűlés határoz, mert az felel meg az alkotmányosság követelményeinek, hogy á"" kormány állandó ellenőrzésére és irányítására hivatott nemzetgyűlés gyakorolja ezt a jogot. A javaslat eloszlatja azt a kétséget, mely az 1848 :IÍI. t.-c. 33. §-ában foglalt annak a kijelentésnek értelmére nézve fennállott, hogy a vád alá helyezést »az alsótábla szavazatainak általános többségével rendeli el.« A javaslat szerint e többség alatt a nemzetgyűlés határozatképes számban jelenlevő tagjainak általános többségét keli érteni ; mert nem volna elfogadható indoka annak, hogy ebben a tárgyban a nemzetgyűlés határozatához más többség kívántassák meg, mint egyéb hasonló, esetleg még talán nagyobb